Dr. Orbán István Emlékérem

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a hazai gyógyszeripar fejlődése érdekében tett kimagasló tevékenységek elismerésére 2009-ben emlékérmet alapított. Az emlékérem dr. Orbán István, a MAGYOSZ alapító elnökének nevét viseli.

Az érem odaítélésénél olyan tudományos, gazdasági vagy társadalmi, illetve közszolgálati tevékenység, munkásság, életmű vehető figyelembe, amely jelentős mértékben, közvetett vagy közvetlen módon hozzájárult/hozzájárul a magyar gyógyszeripar mind hazai, mind nemzetközi szintéren való elismertségéhez, jó hírnevének fenntartásához, megerősítéséhez. A kitüntetendő személyekre a Szövetség valamennyi tagvállalata javaslatot adhat, a díjazottról az Elnökség dönt.

A díjazottak

2009 - Prof. dr. Paál Tamás, szakgyógyszerész, a kémiai tudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora, OGYÉI volt főigazgatója
2010 - Prof. Vizi E. Szilveszter akadémikus, kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Volt elnöke
2011 - Prof. Dr. Magyar Kálmán akadémikus, Semmelweis Egyetem korábbi rektorhelyettese, a Gyógyszerhatástani Intézet alapítója, majd professor emeritusa
2011 - Rózsa András, a TEVA Magyarország volt vezérigazgatója
2012 - Dr. Buzás László, MAGYOSZ volt igazgatója
2012 - Dr. Hegedűs Lajos, TEVA volt vezérigazgatója
2013 - Dr. Marosffy László, EGIS volt gazdasági-pénzügyi igazgatója
2013 - Mihályi György, EGIS volt vezérigazgató-helyettese
2014 - Dr. Hermecz István akadémikus, Chinoin Prekilinikai fejlesztésének volt igazgatója (Posztumusz díj)
2015 - Dr. Mándi Attila, EGIS iparjogvédelmi volt osztályvezetője (Posztumusz díj)

2015 - Dr. Tuba Zoltán, RICHTER volt kutatója
2016 - Dr. Bendzsel Miklós, gépészmérnök, mérnök-közgazdász, az SZTNH volt elnöke
2017 - Dr. Erős István, emeritus professzor, gyógyszerész, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar volt dékánja
2018 - Dr. Mikola István, belgyógyász, infektológus, Magyarország volt egészségügyi minisztere, jelenlegi ausztrál nagykövete
2019 - Dr. Béres József, Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke
2019 - Dr. Hankó Zoltán, gyógyszerész, farmakológus és technológus szakgyógyszerész, szakközgazdász, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
2019 - Dr. Répási János, vegyészmérnök, a TEVA volt minőségirányítási igazgatója (Posztumusz díj)

2009 - Prof. dr. Paál Tamás, szakgyógyszerész, a kémiai tudomány kandidátusa, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora, OGYÉI volt főigazgatója

Paál Professzor gyógyszergyártó vállalatnál kezdte pályafutását, több mint 10 évet dolgozott a Chinoinban analitikusként, illetve az analitikai labor vezetőjeként.

Gyógyszerészeti és vegyészeti komplex tudása, ipari tapasztalata is hozzájárulhatott, hogy mindvégig a szigorú szakmaiság talaján állva, jó kollegiális együttműködést tudott kialakítani az ipar képviselőivel. Mint igazi tudós embert, szakmai alázat jellemezte. Elkötelezettsége – a hatóanyag megfelelőségétől, a gyógyszerkészítmény gyártásán és vizsgálatán át, a gyógyszertári munka minőségéig, a betegek szakszerű ellátásáig – emberi kvalitásaiból, széleskörű ismereteiből és hatalmas munkabírásából fakadt.

Az OGYI főigazgatójaként végzett negyedszázados tevékenysége méltó folytatása és továbbfejlesztése elődei munkásságának. Interdiszciplináris tudása, a jogszabályok, valamint a külföldi társszervezetek gyakorlatának ismerete lehetővé tette, hogy a folyamatokat, felmerülő problémákat a maguk komplexitásában látta, kezelte, mindig figyelve a gyógyszerfogyasztók, a beteg emberek érdekeire. Szakmai tudását mind a hazai, mind a nemzetközi gyógyszeripar, valamint a külföldi hatóságok is elismerik és tisztelettel méltatják. Ő azon kevesek egyike, aki Európa leghosszabb ideig szolgált gyógyszerhatósági vezetője. Az általa vezetett Intézet teljesítménye nemzetközi hírnevet szerzett a magyar törzskönyvezésnek és ezen keresztül a hazai gyógyszeripar elismertségét is növelte.

Paál Professzor Úr korát messze meghaladóan előremutató szemlélettel dolgozott és alkotott intézeti főigazgatóként. Messzemenően figyelembe vette a gyógyszergyártók, a gyógyszeripar szempontjait és érdekeit az egyre szigorúbbá váló szabályozási környezetben. Magyarország uniós csatlakozása előtt elsőként vezette be a régióban a gyógyszeripari minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelés szabályait és feltételeit. Ez a korábbinál igényesebb, fegyelmezettebb munkát követelt a gyártóktól, ezzel egyszersmind hozzájárult a magyar gyógyszeripar versenyképességének, hazai és nemzetközi téren való elismertségének fenntartásához, megerősítéséhez.

Alapító tagja volt a kelet-európai hatóságokat tömörítő CADREAC kezdeményezésnek, mely jelentősen segítette az uniós csatlakozásra való felkészülésünket. Ennek keretében vezették be az ún. CADREAC MRP eljárást, amelyben a csatlakozás előtt álló államok önként vállalták az Unióban kölcsönös elismerési eljárással törzskönyvezett termékek harmonizált, valódi kölcsönös elismerésen alapuló engedélyezését. Támogató hatósági szemlélettel és pragmatizmussal segítette a magyar gyógyszeripart az EU- csatlakozást megelőző dokumentáció-felújítási kötelezettségében is.

Professzor Úr nagy súlyt fektetett a fiatal kollégák szakmai nevelésére, támogatására, mind az OGYI-n belül, mind pedig egyetemi tanárként. Tagja volt számos hazai és nemzetközi szakmai társaságnak, bizottságnak, színvonalas munkáját kitüntetések sorával díjazták itthon és külföldön.

2010 - Prof. Vizi E. Szilveszter akadémikus, kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Volt elnöke

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2002 és 2008 között elnöke 1936 december 31-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte majd átment a Budapesti Orvostudományi Egyetemre, ahol 1961-ben szerzett orvosi diplomát. Végzése után karrierjét az Egyetem Gyógyszertani Intézetén kezdte tanársegédként. 1967-ben adjunktusi, 1974-ben docensi kinevezést kapott. 1977-ben lett egyetemi tanár. Emellett 1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium Tudományos Kutatási Főosztályának helyettes vezetője volt. 1981-ben nevezték ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos főigazgatóhelyettesévé, majd 1989-ben az intézet főigazgatói tisztségét kapta meg. Egyúttal 1982 és 2001 között tanszékvezető egyetemi tanára volt az Orvostovábbképző Egyetem Klinikai Farmakológiai Tanszékének.

Huszonkilenc éves korában Riker ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol Sir William Paton laboratóriumában dolgozott. 1984 és 2001 között a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora lett.

1969-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. 1985-ben lett az MTA levelező majd 1990-ben rendes tagja, ezt követően 2002-ben elnöke.

Vizi akadémikus nős, két, ma már felnőtt gyermek édesapja. Felesége Ádám Veronika biokémikus, akadémikus.

Professzor úr fő kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága, a neuronok közötti kölcsönhatás, áthallás és preszinaptikus gátlás vizsgálata, valamint egyéb ingerület-átviteli kérdések.

Nevéhez fűződik többek között egy új agyműködési modell („cross talking of neurons”), valamint több idegrendszeri betegség neurobiokémiai módszerének kidolgozása.

Publikációi száma 360 felett van, számos könyvet és könyvrészletet szerkesztett, illetve írt. Elsőszerzős munkáira 1981-1997 között több mint 14.000 külföldi szerző hivatkozott. 1980-ban a Nobel díjak kiosztása alkalmából rendezett Nobel konferencián meghívásra tartott előadást.

Vizi akadémikus külön súlyt fektetett és fektet a gyógyszer kutatás- fejlesztés elméleti és gyakorlati kérdéseire és az oktatás, szakemberképzés kiemelt támogatására.

Vizi akadémikus számos hazai és nemzetközi szakmai és társadalompolitikai társaság aktív tagja, rangos külföldi és hazai díjak, kitüntetések birtokosa.

Professzor Úr az elméleti kutatás fontosságának hangsúlyozása mellett mindig fontosnak tartotta a gyakorlati megvalósítást. Szerteágazó hazai és nemzetközi gyógyszeripari együttműködései, kapcsolatrendszere révén nevet szerzett magának a gyógyszeriparban is.

2011 - Prof. Dr. Magyar Kálmán akadémikus, Semmelweis Egyetem korábbi rektorhelyettese, a Gyógyszerhatástani Intézet alapítója, majd professor emeritusa

Prof. Dr. Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Mint a központi idegrendszerre ható gyógyszerek biokémiájának neves kutatóját, mindannyian a szakma kiválóságának tartjuk őt.

1959-ben szerzett orvosi diplomát, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd az egyetem Gyógyszertani Intézeténél kapott állást. 1965-től adjunktusként dolgozott az intézetnél. 1972-ben vette át egyetemi docensi, 1979-ben pedig egyetemi tanári kinevezését. Ugyanebben az évben bízták meg a SOTE Gyógyszerhatástani Intézetének vezetésével tanszékvezetői beosztásban. Az intézetet 1998-ig vezette. 2003-ban professor emeritusi címet kapott. Emellett az MTA és a SOTE közös Neurokémiai Kutatócsoportjának vezetője is volt.

1970-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1978-ban akadémiai doktori értekezését. 1987-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává választották.

Professzor úr tagja lett az MTA Elméleti Orvostudományi Tudományos Bizottságának, valamint Gyógyszerkutatási és Farmakoterápiás Munkabizottságának. Később a Gyógyszerésztudományi Komplex Bizottság elnöke lett. 1995 és 2002 között az MTA Orvostudományi Osztályának elnökhelyettese volt. A tudományos értekezések elbírálásban is részt vett: 1988 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, majd 1995-től a Doktori Tanács Elméleti Orvostudományi Szakbizottságának munkájában vesz részt. Ezen kívül tagja volt a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának is.

Kezdeményezője, és 1972-től 1998-ig elnöke volt a szakterületét áttekintő, kétévenként megrendezésre kerülő Farmakokinetikai és Metabolizmus Szimpóziumnak.

1981 és 1988 között a MOTESZ alelnöke volt, 1996-ban a szövetség elnökségi tagjává választották. Emellett tagjává vált a Nemzetközi Farmakológiai Társaságnak és az Európai Neurokémiai Társaságnak is. Az egyetemnek egy ideig a rektorhelyettese. Az Akadémia Orvosi Osztályának 1996-tól alelnöke, akárcsak az Egészségügyi Tudományos Tanács Gyógyszerkutatási és Gyógyszerterápiás Bizottságának, míg a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének igazgatótanácsi elnöke. Tagja az Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának, a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának és Habilitációs Bizottságának, a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak, a Magyar Élettani Társaságnak, a Neurokémiai Társaságnak, a Magyar Neurológiai Társaságnak, a Magyar Pszichofarmakológiai Társaságnak, továbbá a Nemzetközi Agykutató Szervezet Farmakológiai Társaságának, a Nemzetközi Neurokémiai Társaságnak.

Fő kutatási területe a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata, valamint a gyógyszerek felszívódása, eloszlása, kiürülése, kötődése és metabolizmusa a szervezeten belül.

Professzor úr nevéhez fűződik több mint tizenöt magyar originális gyógyszermolekula szervezeten belüli sorsának vizsgálata. Tisztázta ezek gyógyszerkinetikai tulajdonságait. Ez a tevékenysége alapot szolgáltatott e gyógyszerek magyarországi és nemzetközi törzskönyvezéséhez.

Egyebek között tisztázta a deprenyl nevű hatóanyag metabolizmusát, valamint szerepét a dopamin sajátos potencírozásában, megalapozva ezzel a vegyület Parkinson-kór elleni felhasználását.

Több mint kétszáz tudományos cikke jelent meg, s kilenc szakkönyvnek a társszerzője.

Jelentősebb kitüntetései: Akadémiai Díj (1980), Szent-Györgyi Albert - Díj (2003), Széchenyi-díj (2004)

2011 - Rózsa András, a TEVA Magyarország volt vezérigazgatója

Rózsa András három és fél évtizedes töretlen szakmai életútjával nagyban hozzájárult a magyar gyógyszeripar hazai és külföldi elismertségéhez. Már negyedszázaddal ezelőtt döntő szerepet játszott a legnagyobb izraeli gyógyszercéggel, a TEVA-val való kapcsolatok kialakításában.

Rózsa András 1993-ban alapította a budapesti TEVA-Pharma Kft-t.

A TEVA 1995-ben megvette a Biogal részvényeinek döntő többségét, majd európai gyártó központjává tette a céget. 2000-ben a Human Gyógyszergyár is a tulajdonába került.

Rózsa András 17 éven keresztül képviselte a TEVA-t Magyarországon. A dinamikusan fejlődő TEVA Magyarország éléről 2010. szeptemberében vonult nyugállományba.

Filozófiájának, hitvallásának lényeges eleme volt, hogy a hazai lakosság életkori és betegség-megoszlásának megfelelő, széleskörű gyógyszerpalettával, a megelőzésre is nagy súlyt fektetve fejlesszék tovább termék-kínálatukat. A cégcsoport nagymértékben hozzájárul, hogy mind a korszerű hatóanyagú gyógyszerekhez, mind a már lejárt szabadalmú, bevált készítmények analógjaihoz a legkedvezőbb áron lehessen hozzájutni. Ezt nagyra értékeli valamennyi finanszírozó, az OEP, a kórházak és a betegek. Vény nélkül kapható gyógyszereikkel, gyógyhatású készítményeikkel is versenyképes áron szolgálják a lakosságot.

Rózsa Andrásnak mint a MAGYOSZ korábbi alelnökének fontos szerepe volt a gyógyszergyártók és a kormányzat közötti béke megteremtésében.

Egyik kezdeményezője volt az Egészségügyi Baráti Társaság megalapításának, amely sok hasznos, új gondolat forrása lett az egészségügyi ágazat fejlesztése terén.

Közvetlen kollégái és a termelőüzemek munkatársai, a vállalatcsoport egyetemi és klinikai partnerei egyaránt nagyra becsülték Rózsa Andrást, aki koncepciózus és kitartó munkával mindent megtett a dinamikus fejlődés érdekében.

2012 - Dr. Buzás László, MAGYOSZ volt igazgatója

Dr. Buzás László már a MAGYOSZ előtt is dolgozott a gyógyszeriparban.

1970. októberétől 1975. december végéig a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, gyógyszer és növényvédőszer termékekkel kapcsolatos döntéselőkészítő tanulmányokat készített. 

A Chinoin Gyógyszergyárból került az államigazgatásba, ahol 1982. októberéig, az Országos Tervhivatal Ipari Főcsoportjában iparpolitikai és stratégiai kérdésekkel foglalkozott.

1982. októberében visszajött a gyógyszeriparba, az EGIS-be, és hozta magával az áttekintés, makro-elemzés képességét és a gazdaság ismeretét.

Az EGIS-ben töltött évek alatt a gazdasági igazgató mellett működött tanácsadóként, több tanulmány fűződik nevéhez. Később a Marketingosztályt vezette.

Ezek a képességei és tapasztalatai tették alkalmassá arra, hogy az 1990-ben alakuló MAGYOSZ első igazgatója és operatív vezetője legyen Dr. Orbán István és Szolnoki József vezérigazgatók közös jelöltjeként.

Mélyen gondolkodó, elemző szakember. Tevékenyen végigkísérte ennek a ma így hívnánk: „zöld-mezős” beruházásnak (a MAGYOSZ létrehozásának) egész időszakát. Részt vett a MAGYOSZ tevékenységének kialakításában, létrehozta a szövetség munkaszervezetét, apparátusát, kialakította az együttműködést a tagvállalatok és a szövetség között.

Létrehozta a szövetség nemzetközi kapcsolatait, képviselte a MAGYOSZ-t más országok szervezeteivel való találkozásokon.

Kitűnő szervezőkészsége megmutatkozott a MAGYOSZ konferenciák sorozat - többek között az EU-csatlakozást segítő ismeretek - megvalósításában, úgymint pl. Etikai konferencia, GLP, GCP, csomagolástechnikai konferenciák, melyeken nemcsak tagvállalati, hanem külsős szakemberek is részt vettek.  Számos konferencián tartott nagysikerű előadást

2008-2009-ben aktívan közreműködött a Magyar Gyógyszeripari és Biotechnológiai Akcióterv kidolgozásában.

2012 - Dr. Hegedűs Lajos, TEVA volt vezérigazgatója

Dr. Hegedűs Lajos 1975-ben végzett okleveles gyógyszerészként a SOTÉ-n. Pályafutását a Chinoin tablettázó üzemében kezdte gyakornokként, később művezetőként. Szaktudása, kitartása hamar megnyilvánult, melyet gyorsan ívelő karrierje is igazolt. Már a 70-es évek végén külföldi tapasztalatokat szerzett. Nigériából visszatérve a Humán Gyógyszergyár Kereskedelmi Igazgatójaként tevékenykedett közel 10 évig. 1991 –től a Pharmamed gyógyszergyár vezérigazgatója volt Máltán, ahonnan a Humánba tért vissza 1996-ban, és kezdetben vezérigazgató-helyettes, később vezérigazgatói posztot töltött be.

Az elmúlt 10 évben Hegedűs Lajos a Teva Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója volt. Hozzá tartozott a Teva Debreceni és Gödöllői termelőegysége, valamint ezen idő alatt épült Sajóbábonyi gyártó üzem. 2006-tól a Teva közép-kelet európai gyártási területeinek is első számú vezetője.

Irányítása alatt az akkori Biogal és Humán óriási fejlődésnek indult. A termelés mind gyógyszeralapanyagok, mind késztermékek vonatkozásában egyaránt megtöbbszöröződött. A vezetése alatt végrehajtott folyamatos beruházások nyomán a debreceni gyár termelőkapacitása ugrásszerűen megnőtt és egyértelműen világszínvonalúvá vált. Az utóbbi idők nagyberuházásának eredményeként egy évi 20 milliárd tabletta gyártására alkalmas gyártóhely jött létre Debrecenben, amellyel a világ egyik legnagyobb kapacitású gyára lett. Mindeközben Hegedűs Lajos vezetésével megkezdődött Gödöllőn egy hasonló méretű beruházás, melynek eredményeként világszínvonalú steril gyártóhely jön létre.

Ezen időszakban a Teva Gyógyszergyár a Teva egyik kiemelkedő K+F központja is lett. Az általa irányított gyárak folyamatosan új termékekkel járultak hozzá Magyarország és a folyamatosan bővülő exporttevékenység nyomán a világ gyógyszerkincséhez.

A folyamatosan bővülő termelés és K+F évről évre növekvő mértékben járult hozzá a magyar GDP-hez és egyre több családnak nyújtott megélhetést.

Hegedűs Lajos kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy megfelelő színvonalú, kiemelkedő tudású szakemberek dolgozzanak az általa irányított gyógyszergyárban, folyamatosan figyelmet fordított a kollegái ismereteinek, tudásának fejlesztésére. Szívügyének tartotta a magyarországi szakemberképzést a képzési struktúra minden szintjén. Ezt a kitartó tevékenységét koronázta a Debreceni Egyetem és a Teva együttműködésében megvalósult Gyógyszeripari Kihelyezett Egyetemi Tanszék létrehozása, mely több éve sikeresen működik.

Hegedűs Lajos nem csak a Teva, hanem a magyar gyógyszeripar kiemelkedő alakja is. A kezdetektől részt vett a MAGYOSZ munkájában, több évig a MAGYOSZ elnökségi tagja és alelnöke volt.

Munkáját igazolták az elmúlt időszakban kapott különféle elismerések: úgymint miniszteri kitüntetés, Üzleti Etikai Díj, Magyar Innovációs Díj.

Hegedűs Lajos tanácsaival nyugdíjba vonulása után is segíti a Teva és a magyar gyógyszeripar fejlődését.

Hegedűs Lajos életpályája nem csak egy kollégánk nemzetközileg is figyelmet érdemlő sikertörténete, hanem a magyar gyógyszeripar sikere is.

2013 - Dr. Marosffy László, EGIS volt gazdasági-pénzügyi igazgatója

1947-ben született Budapesten. 1971-ben kitüntetéses diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Egyetemi doktor, okleveles könyvvizsgáló. Angol és német nyelven beszél, általános műveltsége is kiemelkedő.

Dr. Marosffy László 1981. április 1-én, szakminisztériumi múlt után, 33 évesen lett az EGIS – akkor EGYT – állami nagyvállalat gazdasági-pénzügyi igazgatója. Harminc éven keresztül ugyanannál a vállalatnál, ugyanabban a pozícióban dolgozott, ami a gyógyszeripar történetében is példa nélküli teljesítmény. Az iparágon belül ő a leghosszabb ideig tevékenykedő elsőszámú gazdasági vezető. 1997. január 1-től 2011. március 31-ig vezérigazgatóhelyettesként dolgozott az EGIS-ben.

Az eltelt 30 évben közgazdasági szakértőként és a vállalati gazdasági tevékenység irányítójaként részese volt az EGIS működésében bekövetkező változások végrehajtásának. A gyógyszeripart jól ismerő és értő szerepvállalása nagyban hozzájárult a vállalat állandó alkalmazkodóképességének alakításához.

Az EGIS Nyrt. érdekeltségi körébe tartozó Hungaropharma Gyógyszernagykereskedelmi Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Medimpex Kereskedelmi Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke.

Dr. Marosffy László nagy munkabírású, széles látókörű, aktív gondolkodású, tapasztalt vezető, akit kollégái, munkatársai egyaránt nagyra becsülnek és akinek tevékenysége nagyban hozzájárult az iparág tevékenységének sikereihez.

2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta dr. Marosffy László az EGIS Gyógyszergyár Nyrt.-ben töltött harminc év gazdasági irányításáért, valamit a cég privatizálásában és tőzsdei bevezetésében vállalt szakmai munkájáért.

2013 - Mihályi György, EGIS volt vezérigazgató-helyettese

Mihályi György 1939-ben született. 1962-ben okleveles vegyészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd – ugyanitt – 1970-ben okleveles gyógyszerész szakmérnöki végzettséget szerzett. Spanyol és angol nyelvből felsőfokú, franciából középfokú nyelvvizsgát tett.

Egyetemi tanulmányait követően az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyárban, az Egis Nyrt. jogelődjénél kezdte szakmai pályafutását, ahol először a hatóanyaggyártás, majd a termelésszervezés és gyártásfejlesztés területén tevékenykedett.

1974-1980. között üzemvezető, 1982-től műszaki igazgató, 2007. évi nyugdíjba vonulásáig vezérigazgató-helyettes volt.

9 szabadalom társszerzője, 28 újítása van. E tevékenységéért két alkalommal, 1970-ben és 1982-ben kapott Kiváló Feltaláló arany fokozatú kitüntetést.

Tevékenységét 1989-ben Eötvös-díjjal ismerték el.

Mihályi György műszaki igazgató, vezérigazgató-helyettes pályafutásának már korai szakasza is meghatározó volt az EGIS Nyrt. (akkor még Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, majd EGYT Gyógyszergyár) fejlődésének szempontjából.

A 80-as évek végén, a 90-es évek elején - a rendszerváltás idején - a vállalat mai sorsát is kellően megalapozó stratégiai döntések egész sorát kreatív szemlélete és a szokványostól elszakadni tudó, a dolgokat több aspektusból értékelő eredeti megközelítésének köszönhetjük.

2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült az EGIS Nyrt. termelésének, minőségbiztosításának, valamint műszaki rendszerének nemzetközileg is elismert magas színvonalú fejlődésében vállalt tevékenységéért.

2014 - Dr. Hermecz István akadémikus, Chinoin Prekilinikai fejlesztésének volt igazgatója (Posztumusz díj)

Dr. Hermecz István Széchenyi-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Akadémikusként, a Chinoin emblematikus vezetője, Földi Zoltán nyomdokaiba lépett, aki iparban dolgozó kémikusként ért el hasonló tudományos elismerést. Dr. Hermecz István 41 évig dolgozott a Chinoin kutatás-fejlesztésében, utóbb igazgatóként, ugyanakkor sokat publikált tudományos folyóiratokban és folyamatosan nagy figyelmet és sok időt szentelt az egyetemi oktatói, kutatói utánpótlást nevelő tevékenységre.

Általános iskoláit Budapesten végezte, a Veszprémi Vegyipari Technikumban érettségizett és vegyésztechnikus képesítést szerzett (1962). A BME Vegyészmérnöki Kar Gyógyszeripari Ágazatán végzett (1968), doktorált (1976), a kémiai tudományok kandidátusa (1979), tudományok doktora (1985), habilitált (1996), majd magántanári kinevezést nyert (1998). Az MTA tagja (ld.: 2010. máj. 3.).

Szakmai munkássága és egész életpályája a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárához, később Sanofihoz fűződött. A Chinoin nagytekintélyű Kutatási Igazgatójának, Mészáros Zoltánnak a laboratóriumában kezdte kutatói pályafutását kutatóvegyészként, majd a Szintetikus Kutatólaboratórium vezetője, tud. munkatársa, tud. főmunkatársa tud. tanácsadója majd a preklinikai fejlesztés igazgatója lett.

Gyógyszerkémiai és sztereokémiai alapkutatásokkal, elsősorban biológiailag aktív nitrogénhídfős vegyületek szintézisével, reaktivitásával, térszerkezeti viszonyainak kutatásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az ún. pirido-pirimidinek előállítása, átalakítása és kutatása terén, új gyűrűtranszformációs reakcióját sikerült feltárnia, újszerű összefüggést talált a vizsgált csoport szerkezete és gyógyszerhatása között.

Meghatározó szerepe volt három gyógyszerré vált eredeti molekula: a Probon (analgetikum); a NO-SPA (görcsoldó), a Fumagillin (AIDS ellenes szer) kifejlesztésében és a terápiába történő bevezetésében.

A Chinoin számára jelentős szakmai és gazdasági sikert jelentettek az antibakteriális Gramurin (nalidixsav) és a harmadik generációs kinolin-karbonsavak több képviselőjének előállítására kidolgozott eljárásai. 1984-1986 között a Chinoin és Somerset (USA) közös tudományos tanács tagjaként részt vett a parkinson-kór elleni Jumex (Selegilin) kifejlesztésében és amerikai bevezetésében.

Kiemelkedő kutató-fejlesztői teljesítménye a high-tech kémiai műveletet is igénylő prosztaglandin termékcsalád megújítása, az endogén PGE1 és PGE2 totál szintézisének gazdaságos megvalósítása, valamint az eredeti, 2002-ben az év gyógyszere címet elnyert, közel 2 milliárd dollár éves forgalmú, zöld hályog ellen használt Xalatan hatóanyagának, a Latanoprost szintézis kidolgozása és méretnövelése.

A K+F vezetőjeként egyik fő koordinátora volt a Sanofi-Chinoin kutatási együttműködésnek, és 2000-es évektől kezdődően részt vett a preklinikai fejlesztés stratégiai kérdéseivel foglalkozó bizottság munkájában.

Kutatási munkája mellett jelentős oktatói tevékenységet is végzett. A BME Vegyészmérnöki Kar, a SOTE Gyógyszertudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Intézete, a BME Mérnöki Továbbképző Intézete előadó tanára, a BME c. egy. docense, c. egy. tanára és magántanára, egyúttal a BME–Chinoin kihelyezett Gyógyszeripari Tanszék vezetője, a Szegedi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar magántanára.

1997-ben az oktatás területén kifejtett tevékenysége alapján a BME Vegyészmérnöki Kari Tanács tiszteletbeli tagjának választották.

Számos tudományos társaságban vállalt aktív szerepet:

Az MTA Közgyűlés képviselője, Az MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottsága elnöke, Heterociklusos Kémiai Munkabizottsága, Szerves Kémiai Bizottsága Gyógyszerkutatásokkal Foglalkozó Bizottsága tagja, a Magyar Farmakológusok Társasága, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság vezetőségi tagja, a Magyar Arterioszklerózis Társaság tagja.

Az Amerikai Kémikusok Egyesülete pedig 2000-ben választotta be tagjai sorába.

Elért eredményeiből eddig mintegy 320 tudományos közlemény, 38 összefoglaló közlemény, könyv született, amelyekre eddig több mint 3600 hivatkozás történt. 130 találmányi bejelentés alapján több mint 1500 szabadalom kötődik a nevéhez, amelyek 15%-a gyakorlati megvalósításra is került.

Tudományos, oktatói és tudományszervezői munkáját több rangos elismerés jelzi, amelyek közül a legfontosabbak:

Zemplén Géza-díj (1984), Kiváló Feltaláló (1985), Innovációs Díj (1994), Jedlik Ányos-díj (1997), Gábor Dénes-díj (1997), Preisich Miklós-díj (2000), Issekutz Béla-emlékérem (2006).

2005-ben Széchenyi-díjjal jutalmazták és 2010-ben – egy évvel váratlan halála előtt - az MTA Kémiai osztálya, titkos szavazással, első helyen javasolta akadémiai rendes tagnak.

2015 - Dr. Mándi Attila, EGIS iparjogvédelmi volt osztályvezetője (Posztumusz díj)

(1937 - 2015)

Dr. Mándi Attila a Chinoin Gyógyszergyár szabadalmi ügyvivőjeként kezdte pályafutását. 1965-ben szabadalmi ügyvivői jogosítványt, majd 1975-ben műszaki doktori címet szerzett.

1979-től az Egis iparjogvédelmi osztályvezetőjeként kulcsszerepet töltött be az Egis nemzetközi színvonalú, professzionális iparjogi tevékenységének kialakításában és működtetésében. 2007-től az Egis nyugállományú iparjogvédelmi tanácsadójaként folytatta munkáját. Tudományos eredményeivel, publikációival és szakmai közéleti szerepvállalásával meghatározó egyénisége volt a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének is, sikerre vitte ügyeinket a nemzetközi és a hazai gyógyszerpiacon egyaránt.

Mándi Attila a nemzetközi iparjogvédelmi egyesületeknek is hosszú évek óta ismert és elismert tagja volt. Egyike volt a magyar iparjogvédelmi szakmai élet, az iparjogvédelmi hivatás nagyjainak. Példamutató volt az a kiállás, amellyel a fontos szakmai ügyeket képviselte.

Kiemelkedő volt a szabadalmi jog EU csatlakozás kapcsán történt átalakításában játszott szerepe (SPC peremfeltételek egyeztetése, szabadalmi törvény módosítása) és előadásokban kifejtett publikációs tevékenysége.

Mándi Attila szakmai munkássága elválaszthatatlan a magyar generikus gyógyszeripar életétől.

Mándi Attila fontosnak tartotta a jó munkahelyi közösséget, sok időt töltött el fiatalabb munkatársai képzésével, tudásuk és gyakorlatuk növelésével.

2015 - Dr. Tuba Zoltán, RICHTER volt kutatója

1934. május 4-én született a Pozsony megyei Nemeskajalon. 1947 májusában a Benes dekrétumok követelményeként Magyarországra került. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a Tolna megyei Bonyhádon folytatta, 1953-ban érettségizett és ugyanebben az évben a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi karára nyert felvételt, ahol 1958 februárjában szerzett vegyész diplomát, kitűnő eredménnyel.

1958 márciusától központi egyetemi gyakornokként, majd a Kőbányai Gyógyszerárugyár ösztöndíjasaként, az egyetem szerves kémiai intézetében dolgozott 1960 februárjáig. 1962-ben summa cum laude minősítéssel egyetemi doktori fokozatot szerzett a gyűrűs éterek szintézisével és térkémiájával kapcsolatos eredményei alapján. 1966-67. között az Oxfordi Egyetem Szerveskémia Intézetében ENSZ ösztöndíjas volt.

1960-tól Budapesten a Kőbányai Gyógyszerárugyár (ma Richter Gedeon Nyrt.) kutatólaboratóriumában kutatóként, majd 1979-2000-ig osztályvezetőként dolgozott. 200-2014. között mint nyugdíjas tudományos tanácsadó segítette a cég munkáját.

Kutatási feladata biológiailag aktív szerves vegyületek – elsősorban szteránvázas vegyületek – szintézise, valamint a szerkezet és hatás összefüggésének tanulmányozása volt, melynek eredménye a Phlogosam, a Depersolon, és az Arduán eredeti magyar gyógyszer előállítása és terápiás alkalmazása.

Az Arduan közepes-hosszú hatástartalmú, nem depolarizáló hatásmechanizmusú neuromuszkuláris blokkoló, melyet a klinikumban sebészeti műtéteknél alkalmaznak. Felhasználási területe: az általános sebészet, a szívsebészet, a nőgyógyászati és szülészeti beavatkozások (császármetszés), az orr-, fül és gégegyógyászat, az égési sérülteken végzett műtétek, az ortopédiai sebészet. A terméket számos országban alkalmazzák. Az első eredeti magyar készítmény, amely az Amerikai Egyesült Államokban is bevezetésre került. A Depersolon terápiás javallatai: elsősorban olyan kórképek, ahol a gyors glükokortikoid hatás életmentő, az égési-, traumás, műtéti- vagy intoxikáció következtében fellépő sokk, a transzfúziós sokk, a status asthamaticus, a súlyos gyógyszer-túlérzékenység, a fertőző betegségek kapcsán fellépő toxikus állapot, az akut mellékvese elégtelenség (pl. Addison krízis), a májkóma, a miokardiális infarktusos sokk stádiuma. A Phlogosam gyulladásgátló és égési sérüléseknél alkalmazott nátirum-szulfoszalicilát-szamárium komplex só.

Dr. Tuba Zoltán dolgozta ki munkatársaival az ismert fogamzásgátlók alapanyag-szintézisét és technológiai eljárást fejlesztett ki sok más hatóanyag előállítására.

Kutatási tevékenységéhez tartozott a jóindulatú prosztata megnagyobbodások gyógyítására szolgáló 5 alfa-reduktáz inhibitorok kutatása, lipid peroxidációt gátló vegyületek és más terápiás területeken hatásos anyagok kutatása.

Kutatási eredményeiről hazai és nemzetközi konferenciákon több mint 150 poszter, rövid, valamint plenáris előadásban számolt be. Eredményeit 69 tudományos dolgozatban, valamint 8 könyvfejezetben ismertette. 67 találmányi bejelentés szerzője, illetve társszerzője. Ebből 21 ipari megvalósítást is nyert. Tagja az MTA Szteroidkémiai munkabizottságának. A szteroidkémiai kutatás nemzetközileg elismert szakértője.

Munkája elismeréseként 1972-ben, 1976-ban, 1985-ben, 1989-ben ,,Kiváló Feltaláló” aranyfokozatú kitüntetést kapott. A Richter vezetése műszaki alkotói munkájáért 1988-ban Műszaki Alkotói díjban, 1998-ban Richter Gedeon Díjban részesítette. 2000-ben a Magyar Kémikusok Egyesületének Wartha Vince emlékérmét nyerte el.

Dr. Tuba Zoltán több mint 5 évtizedes munkáját elsősorban a szteroid vegyületek kutatásának, illetve szteroid tartalmú készítmények hatóanyaga előállításának szentelte. Az originális készítmények kidolgozása terén a cég legsikeresebb kutatója. Munkásságával alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy ma a világ gyógyszerpiacán a legkülönfélébb szteroid hatóanyagok ipari méretű előállítására képesek.

Dr. Tuba Zoltán a magyar gyógyszerkutatás és gyógyszeripar történetének legeredményesebb kutatói, feltalálói közé tartozik.

2016 - Dr. Bendzsel Miklós, gépészmérnök, mérnök-közgazdász, az SZTNH volt elnöke

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1976-ban szerzett gépészmérnöki diplomát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pedig 1983-ban mérnök-közgazdászi képesítést. 1976 és 1980 között a Gépipari Tudományos Intézet Automatizálási Kutatási Főosztályának kutatómérnöke volt. 1980-tól dolgozik az Országos Találmányi Hivatalban (OTH), amelynek a neve 1997-ben Magyar Szabadalmi Hivatalra, majd 2011. január 1-jével Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára változott. 1980 és 1983 között az OTH iparjogvédelmi elemző osztályának munkatársa, 1983 és 1986 között a Hivatal elnökének titkára, 1986 és 1993 között a Szabadalmi Információs Központ (SZIK) igazgatója volt. 1993-tól 1997-ig a Hivatal elnökhelyettese, 1997-től pedig ő a Hivatal Elnöke.

Tíz kézikönyv és egyetemi tankönyv társszerzője, szerkesztője vagy lektora, mintegy 150 tanulmány és kiadvány szerzője, illetve társszerzője.

Több civil szervezetben, így a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesületben és a Magyar Mérnökakadémiában tölt be vezető tisztséget.

Számos Kormány- és tárcaközi bizottságban vesz részt, a Magyar Kormányt képviselve. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület életre hívója, elnökhelyettese, a testületen belül a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem lelkes támogatója.

Európai szinten is elismert tudású ember: az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának elnökhelyettese, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetében a Berni Unió Közgyűlésének elnöke és a European Design Leadership Board tagja.

2017 - Dr. Erős István, emeritus professzor, gyógyszerész, Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar volt dékánja

Kaposváron született. Okleveles gyógyszerésszé 1965-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen avatták, ezt követően egyetemi doktor, majd szakgyógyszerész lett, 1976-ban a gyógyszerészeti tudományok kandidátusa, 1994-ben MTA doktor, 1995-ben habilitált.

Kutatási területei: új gyógyszerformák tervezése, a gyógyszerformák szerkezetének, stabilitásának és gyógyszerleadásnak kutatása: vízoldékony polimerek gélképzésének vizsgálata, polimerekből gyógyszertartalmú mikro- és nanorészecskék előállítása, makro-, mikro, összetett- és gélemulziók kutatása, bőrgyógyászati gyógyszerformák terápiás hatásának optimálása, rossz vízoldékonyságú hatóanyagok szolubilizálása és mikrokapszulázása, mikrorészecskék és nanorészecskék vizsgálata.

Számos tudományos és szakmai közéleti tisztséget vállalt: nem csak tagja volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságnak, de az MGYT-n belül számos vezető feladatot is vállalt. A Magyar Tudományos Akadémia számos bizottságának tagja, majd vezetője volt, de tagjai között üdvözölhette a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület, az Acta Pharmaceutica Hungarica szerkesztő bizottsága, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács, a VIII. Magyar Gyógyszerkönyv Szerkesztőbizottsága és Ő vezette az Ipari Gyógyszerészeti Szakmai Kollégiumot 2000 és 2004 között.

50 évet dolgozott az oktatásban: aktív pályafutása során több mint 50 TDK hallgatója volt. A Szegedi Tudományegyetemen Ő alapította a kari Doktori Iskolát, a Gyógyszertechnológiai Intézet PhD programvezetője volt 1996-tól. Elnöke volt a kari Habilitációs Szakbizottságának is. A hallgatók 2007-ben neki ítélték a „Legjobb előadó” kitüntető címet.

Kutatómunkáját az 50 év alatt 303 dolgozat, 255 előadás, 5 szerkesztett könyv, 3 könyvfejezet és több egyetemi jegyzet fémjelzi. Több mint 48 ipari kutatási témának volt vezetője, projektek résztvevője, valamint 2 szabadalom társszerzője.

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tiszteletbeli elnöki címet adományozott Erős professzornak 2010-ben, kiemelkedő munkája elismeréseként Nikolics Károly emlékérmet kapott, a Gyógyszertechnológia területén végzett szakmai munkájáért pedig megkapta a Spergely Béla emlékérmet is az MGYT Gyógyszeripari Szakosztályától, 2015-ben.

2018 - Dr. Mikola István, belgyógyász, infektológus, Magyarország volt egészségügyi minisztere, jelenlegi ausztrál nagykövete

Dr. Mikola István 1947-ben született, és 1972-ben diplomázott a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd belgyógyász szakorvos és fertőzőbetegségek szakorvosi minősítést is szerzett 1977-ben, illetve 1982-ben. 2002-től az MTA Környezet- és Egészségügyi Bizottságának tagja. Egyetemi oktatóként is hosszú évek óta részt vállal a hazai egészség-közgazdaságtani képzés színvonalának emelésében.

Számos tudományos és szakmai közéleti tisztséget vállalt karrierje során: 5 éven keresztül volt az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke 1995-ig, a Magyar Kórházszövetség elnöki posztját 4 évig töltötte be 1996-ig, 1994-től pedig tíz éven keresztül volt a Magyar Zoonózis Társaság elnöke. 1994 és 2001 között az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökségi tagja, 1995-1998 között a Nemzetközi Kórházszövetség európai alelnöke volt, 1997-től pedig a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének elnökségi tagjaként, majd 2003-2007 között a Magyar Egészségügyi Társaság elnökeként tevékenykedett.

Szakmai pályáját 1972-ben az Ajka Kórházban kezdte, ahol belgyógyász, infektológus orvos, szakorvos, és osztályvezető főorvos pozíciókat töltött be. 1991-1995 között a Fővárosi Szent László Kórház igazgatója volt, ezt követően 1996 -1998 között az ÁNTSZ Járványügyi osztályvezetőjeként, majd 1998 -2000 között az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatójaként vállalt egyre komolyabb szerepet a hazai egészségügyi ágazatban.

2001-ben a Magyar Köztársaság Kormányának egészségügyi minisztere lett. Ebben az időszakban, intézményvezetői tapasztalata és szakmai múltjának segítségével aktív formálója volt a hazai egészségügy-politikának: az intézményi oldal és a betegellátás problémáinak empirikus ismerete operatív, problémamegoldó szakpolitikussá tették. Nevéhez kötődik a 2001. március 20-i kormányülésen elfogadott, 3 évre szóló megállapodás is, amelynek ételmében a TB által támogatott 3500 vényköteles gyógyszer árát átlagosan 6.3%-kal növelhették a gyártók úgy, hogy az áremelés mértéke az infláció alatt maradt. Ennek is köszönhető, hogy az egyébként másfél évig tartó tárgyalások befejeztével újra kiszámíthatóvá vált a gyógyszergyártók piaci helyzete.

2002 - 2006 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tanácsadója volt, majd 2006-tól a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöki posztját töltötte be. 2011 - 2014 között Magyarország Állandó OECD Képviseletének állandó nagyköveteként, míg 2014-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkáraként tevékenykedett.

2019 - Dr. Béres József, Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke

Dr. Béres József okleveles vegyész, a kémia tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, az idén 30 éves Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke.

Béres József az Eötvös Loránd Tudományegyetem vegyész szakán 1977-ben szerzett diplomát. Tizenkét évig volt a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézetének munkatársa. 1981-ben egyetemi doktori, 1986-ban kandidátusi címet szerzett. 2011-ben a Nyugat-magyarországi (ma: Soproni) Egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományozott neki.

1989-ben édesapja munkásságát támogatandó, a rendszerváltást követően elsők között megalakuló Béres Részvénytársaságban kezdett dolgozni. A Béres Csepp gyártására és forgalmazására szerveződött társaság tudományos igazgatójaként aktív szerepet játszott a vállalat elindításában, majd felépítésében. A Béres Gyógyszergyár ma hazánk legnagyobb magyar tulajdonban lévő gyógyszergyára, melynek 2000-től elnöke. 

Béres József munkásságát mélyen meghatározza a tudományosság és a megkérdőjelezhetetlen minőség, elkötelezett szolgálója a magyar márkák és hungarikumok felemelkedésének.

A cégalapítástól kezdve a vállalat működésében kiemelkedő szerepet tölt be a társadalmi felelősségvállalás. A Társaság karitatív tevékenységének koordinálására 1993-tól működik a Béres Alapítvány a Teljes Életért közhasznú jószolgálati szervezet. 2007-ben életre hívta, s munkájával is aktívan, folyamatosan támogatta a Béres Egészség Hungarikum Programot, mely a „Legyen az egészség hungarikum!” üzenettel és céllal széleskörű országos betegségmegelőző, egészségfejlesztő programot valósított meg.

Közéleti tevékenysége: tagja a Százak Tanácsának, kurátora a Bethlen Gábor Alapítványnak, a Latinovits Zoltán Emlékmű Alapítványnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alumni Tanácsának, Testületének és Alapítványának, tagja az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Társadalmi Bizottságának.

Munkásságának fontosabb elismerései: Példakép Díj (2007); Szent István-díj (2009); Magyar Érdemrend Középkeresztje (2012); Magyar Gazdaságért Díj (2014); Pro Urbe Budapest Díj (2014); MOB Fair Play Trófea (2018); Szolnok Város Díszpolgára (2018), és legutóbb, néhány nappal ezelőtt, május 4-én vehette át a III. kerület kitüntető Díszpolgári címét.

2019 - Dr. Hankó Zoltán, gyógyszerész, farmakológus és technológus szakgyógyszerész, szakközgazdász, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság MGYT kiadói tevékenységének vezetője, a Gyógyszerészet felelős szerkesztője.

Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a gyógyítás terén végzett magas színvonalú munkája elismeréseként Semmelweis Ignác-díjjal kitüntetett szakember.

Hankó Zoltán életét meghatározza a családi és tanárai neveltetéséből eredő nemzeti és keresztény értékrend szerint gondolkodás és cselekedet. Munkájában fáradhatatlanul és elkötelezetten szolgálja a hazai gyógyszerészetet fejlődését. A lakossági gyógyszerellátás során olyan környezet kialakításán dolgozott és dolgozik eredményesen, amely mentes az un. „strukturális bűntől” és így a benne dolgozó egészségügyi szakembereknek lehetővé teszi, hogy a beteg üdve legyen a legfőbb törvény.

Munkája során nemcsak a gyógyszerészet szakmapolitikai formálásában vesz részt a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökeként, hanem aktívan vállal szerepet a gyógyszerészek graduális és posztgraduális oktatásában. A hazai gyógyszerészeti szakmai újságírás elmúlt évtizedeinek meghatározó szakembere, jelenleg is felelős szerkesztője a Gyógyszerészet szakmai folyóiratnak, meghatározó szerepe van a Gyógyszerészi Hírlap formálásában. Fiatalok iránti elkötelezettségét bizonyítja az általa életre hívott Táltosok klubja, ahol mindazt a tudást, tapasztalatot, és kapcsolatokat igyekszik megosztani, amely a környezetéért, szakmájáért, betegeiért felelős gondolkozó gyógyszerész értelmiségi szakember kötelessége.

A hazai gyógyszeripar támogatását mindig is a nemzetstratégia és a gyógyszerészet szakmapolitikai szempontjai szerint kiemelten kezeli.

2019 - Dr. Répási János, vegyészmérnök, a TEVA volt minőségirányítási igazgatója (Posztumusz díj)

Dr. Répási János okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens, az Alkaloida Vegyészeti Gyár, majd a TEVA Gyógyszergyár Minőségirányítási igazgatója.

Dr. Répási Jánost a minőségbiztosítási szakma a hazai gyógyszergyári minőségbiztosítás alapjainak megszilárdítójaként tartja számon, aki nem csak saját szakmai tudását fejlesztette folyamatosan, hanem tudását és minőségszemléletét átadva segítette a többi szakembert abban, hogy a hatásosság és biztonságosság mellett a magas szintű minőség követelményeinek is megfeleljenek a betegekhez eljutó készítmények. János ezzel a tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar évszázados tradíciói világszínvonalon tudjanak érvényesülni hazánkban és nemzetközi szinten egyaránt.

Szerepet játszott egy olyan minőségszemléletű, ipari környezetben dolgozó szakember réteg kinevelésében, akiknek átadva tudását biztosította azt, hogy a minőségbiztosítás generációkon átívelő tudássá válhasson. Ennek a tevékenységnek a keretében dolgozta ki az európai szinten is hiánypótló Qualified Person képzés tantárgyi tematikáját és nem csak a 2 éves kurzus részletes programját fogalmazta meg, hanem elismert egyetemi munkáját is felhasználva érvelt a képzés elindításáért. János nagy álma még életében teljesült: 2018. őszén elindulhatott a MAGYOSZ-OGYÉI-BME-SE koordinációs képzése, 33 hallgatóval. Ez a képzés olyan szintű szakmai tudást és ismeretet ad a hallgatóknak, ami a magyar gyógyszeripari minőségbiztosítás garanciáját is továbbviszi.