A jogszabály módosítása még várat magára

A nagykereskedők adatai megerősítik, hogy hazánkban egyre gyakrabban fordul elő gyógyszerhiány.

A nagykereskedők adatai megerősítik, hogy hazánkban egyre gyakrabban fordul el gyógyszerhiány. A gyártók szerint az utóbbi egy év romló statisztikái esetében a fő felelős a dobozazonosító rendszer működési nehézségei által előidézett visszaesés a termelésben. Ez a problémaforrás remélhetőleg hamarosan megszűnik, de azt nem érdemes várni, hogy megszabadulunk a hiányoktól.

 

A gyártás globalizálódása miatt ugyanazok a kockázatok hatnak itthon, mint külföldön, sőt a kicsi, nyomott árszínvonalú magyar piac kitettsége még nagyobb is az átlagosnál. Az OGYÉI közben arra készül, hogy jogszabálymódosítást kezdeményez. “Az elmúlt másfél évben idehaza nagyjából 30-40 százalékkal nőtt a hiányesetek száma” – mondta Küttel Sándor, a Gyógyszernagykereskedők Országos Szövetségének (GYNSZ) elnöke arra a kérdésünkre, hogy a betegek és patikusok által egyaránt érzékelt, szaporodó gyógyszerhiányokat a számok is tükrözik-e. Alighanem a GYNSZ statisztikái a legalkalmasabbak a trendek követésére, hiszen az OGYÉI aktuális hiányokat gyűjtő adatbázisában köztudottan olyan termékek is szerepelnek szép számmal, amelyek csak papíron sorolhatók ide (például mert kaptak engedélyt, de valamiért sosem hozták őket forgalomba).

 

Az újabb keletű növekedés tehát egyértelmű, dacára annak, hogy egyre hatékonyabbak a gyártási és logisztikai technológiák. (Márpedig egy tartós hiány oka mindenképp a gyártónál keresendő, mert ha a nagykereskedő hibázik, azt napokon belül ki tudja javítani, ráadásul addig is ott vannak a konkurensei.) Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiánykategóriás gyógyszerek leginkább  importtermékek, a hazai gyártók – annak ellenére, hogy komoly nehézségekkel szembesülnek –, a most kialakult hiányhelyzetben kevésbé érintettek.

 

Az OGYÉI érdeklődésünkre azt írta: a világszerte tapasztalható gondok mögött jellemzően globalizációs jelenségek állnak. Így például az, hogy mivel gyakran ugyanazon hatóanyaggyártó látja el fél Európát, egy egyszerű gyártási probléma több országot is érinthet.

 

Szerepet játszhatnak piaci megfontolások is, például a gyártók gyenge kereslet esetén visszafogják a termelést még akkor is, ha fontos készítményről van szó. “Gyakori a nem megfelelő alapanyag miatti átmeneti termeléskiesés, vagy egyszerűen a rossz gyártási ütemezés. Az ütemezés egyáltalán nem könnyű feladat, mert pédául a fejlődő országok részéről váratlanul jelentkező  nagy túlkereslet, hirtelen boríthatja az eredeti terveket. Egyesek szerint az okok közé sorolható a párhuzamos export is, melyet bizonyos országokban már meg is tiltottak” – magyarázta Küttel Sándor.

 

Igény van a modernebb gyógyszerekre

 

Azt se feledjük, hogy a tudomány, a terápiás eljárások fejlődése, illetve az egyes cégek közötti verseny, igényli az új, modernebb gyógyszerek megjelenését, melyek kiszorítják a régi készítményeket, miközben egyes betegek ragaszkodnának emezekhez. Ők éppen ezért gyógyszerhiányként élik meg a korábbi, bevált gyógyszerük eltűnését. Voltaképpen hasonló helyzet, amikor egy gyógyszer ugyan időlegesen nem kapható, de van helyettesítő termék.

 

Greskovits Dávid megjegyezte, hogy a magyarországi hiánytermékek több mint 90 százalékát lehet helyettesíteni másik készítménnyel. “Amivel a betegek találkoznak, azt legtöbb esetben helyesebb ellátási nehézségnek hívni, amely a hazai szabályozásnak köszönhetően nem veszélyezteti a biztonságos betegellátást” – tette hozzá a MAGYOSZ elnöke.

 

Ettől függetlenül kétségtelen, hogy az utóbbi időben több az ilyen eset, mint korábban, és ez leginkább az egyedi dobozazonosítók rendszerének bevezetésével magyarázható. “Ez nem egy kiforrott technológia. Február óta próbálkoznak a gyógyszergyárak minél hatékonyabban működtetni, működik is, de még mindig vannak gondok. Az új rendszer komoly méretű termelékenységromlást idézett elő, ami akár ellátási problémát is okozhat” – mondta Greskovits Dávid.

 

Hozzátette, a hazai gyártók mindent megtesznek azért, hogy rövid időn belül orvosolják ezeket a problémákat, legkésőbb jövőre feltehetően normalizálódik a helyzet. “De ne felejtsük el, hogy nemcsak a gyógyszercégek számára újdonság ennek a technológiának az alkalmazása, hanem azoknak a vállalatoknak is, amelyek az egyedi azonosítók generálására, nyomtatására, illetve a dézsmabiztos zár feltételére alkalmas berendezéseket gyártják. Ezen kívül azok számára is, akik az adatokat tárolják és továbbítják a célországokba.

 

Hazánk az alacsony árak miatt nem célpont

 

Sok esetben a gyártásban részt vevők között van megoldatlan számítástechnikai inkompatibilitás. Emellett minden gyártó informatikai rendszerét is fel kellett készíteni arra, hogy az egyedi azonosítókat kezelni tudja, és a központi uniós rendszerhez kapcsolódhasson, amivel Európa egyik legnagyobb informatikai rendszere épült ki. Egyszóval itt nem egy egyszerű gépbeszerzésről van szó.”

 

A kis magyar piac kimondottan nyomott árai szinte biztosan hozzájárulnak ahhoz, hogy itthon könnyen alakulnak ki hiányok, hiszen ha választani kell, itt jellemzően kevésbé éri meg forgalmazni valamit, mint más országokban. “A generikumok árszínvonala a vaklicit miatt sok esetben rendkívül alacsony, ez vezet ahhoz, hogy több generikus készítményt gyártó cég az ázsiai hatóanyaggyártók felé kötelezte el magát, ami az ellátás folyamatossága szempontjából problémát jelenthet” – említette Greskovits Dávid. “ Sajnos a viszonylag alacsony árak miatt hazánk nem egy kiemelt célpont” – fogal-mazott Küttel Sándor.

 

Az elérhetetlenné váló gyógyszerektől félő piac sajátossága, hogy ha az ellátás csupán döcög egy kissé, vagyis a termék rendelkezésre áll, csak éppen nem olyan mennyiségben, hogy az összes régióban minden pillanatban elegendő legyen, akkor is kialakulhat komoly hiány azáltal, hogy a betegek és a patikák is elkezdenek spájzolni. Ezért sem szeretnek a nagykereskedők arról beszélni, hogy valaminek az ellátása akadozik, mert akkor két hét alatt tényleg elfogy. Ez még receptköteles gyógyszerek esetében is előfordul.

 

A nagykereskedők számára fontos a folyamatos szállítás

 

Vajon melyik szereplő, mit tehet azért, hogy kevesebb hiány legyen? A gyártó nyilván gyárt, ahogy tud, számára a hiány legalább olyan kellemetlen, mint a betegeknek, legalábbis  amennyiben  generikus termékről van szó, hiszen ha akár csak egy hétig nem tud szállítani, kiszorúlhat a piacról, azonnal elfoglalja a pozícióját valamelyik versenytársa. Az EU gyógyszerhatóságai folyamatos kapcsolatban állnak egymással, és együttműködnek a felmerülő problémák kezelésében, ennek érdekében egy, a kölcsönös információcserét támogató munkacsoportot is létrehoztak.

 

A legfontosabb szerepük a nagykereskedőknek lehet: ha a gyártó már elismerte a hiányt, és az bekerült az OGYÉI nyilvántartásába, akkor kontingensengedélyt kérhetnek, amennyiben fel tudtak kutatni olyan forrást, ahonnan lehet behozni itthon törzskönyvezett gyógyszert. “Persze ez elsősorban a szabadáras gyógyszereknél lehetséges, mást nehéz úgy beszerezni, hogy az ügylet ne legyen veszteséges. A másik lehetőség a hivatalos párhuzamos import, csak az jóval hosszadalmasabb, például  az átcsomagolási kötelezettség miatt. A gond, hogy a külföldi nagykereskedők sokszor drágítják a terméket, ha ilyen igényt észlelnek” – mondta Küttel Sándor.

 

A patikáknak nem engedik egymásnak átadni a készletet

 

Előző számunkban, a külföldi hiánytrendekről szóló cikkünkben írtunk arról, hogy több országban informális hálózatot vagy valamilyen online platformot, hiányadatbázist hoztak létre a patikusok, hogy segítsék a problémák kezelését. Megkérdeztük a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, hogy a kamara látná-e értelmét az efféle együttműködésnek. Hankó Zoltán azt mondta,  saját adatbázis működtetését nem tartja szükségesnek, hiszen ez az információtömeg az OGYÉI-nél már rendelkezésre áll, azt pedig a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a patikák egymásnak átadják az esetlegesen meglévő készleteiket. “Korábban volt ilyen törekvés a gyógyszerészek részéről, de generális hiányproblémákat ezzel a módszerrel biztosan nem lehet kezelni, csak egyes patikák alkalmi nehézségeit” – tette hozzá.

 

Arra a kérdésünkre, hogy az OGYÉI szerint bármilyen szabálymódosítás hozzájárulhatna-e a hiányesetek visszaszorításához, a hatóság nem válaszolt, illetve általánosságban annyit írt, “nem feladata, illetve nincs is lehetősége a piaci folyamatok befolyásolására, (...) csupán adatgyűjtő, koordinációs és információs feladatokra van jogosultsága, amelyek keretében közvetít a betegellátó egészségügyi intézmények és a gyártók, nagykereskedők között. Szükséghelyzet esetén, kritikus, intézeti felhasználású gyógyszerek hiányánál közreműködhet a készletek kiegyensúlyozott, szükségalapú elosztásában.” Ami azért meglepő, mert nem sokkal lapzártánk előtt a kamara honlapján megjelent egy beszámoló a szervezet elnökségi ülésérôl, mely szerint a jelen lévő Szűcs Attila, az OGYÉI új ellenőrzési főigazgató-helyettese bejelentette: jogszabálymódosítást kezdeményeznek a hiányprobléma mérséklése érdekében. Hogy pontosan milyen szabály módosítását javasolják, az OGYÉI saját jogköreit szélesítenék, vagy a forgalomba hozók kötelezettségeit szigorítanák, az nem derült ki.

(PIRULAtrend - G. P.)