Varga Mihály: folytatódhat a magyar gyógyszeripar fejlődése

Folytatódhat a gyógyszeripar fejlesztése, így az a magyar gazdaság egyik húzóágazata marad a következő években is - jelentette ki a pénzügyminiszter kedden, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) budapesti konferenciáján.

Varga Mihály az állami támogatások folytatását ígérte az ágazat szereplőinek, tekintettel a gyógyszeripari innovációk időigényességére és magas költségeire.
Hangsúlyozta, hogy a gyógyszergyártás adja a magyar bruttó hazai termék 6 százalékát, valamint a kutatási és fejlesztési ráfordítások ötödét, innovációi pedig jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság versenyképességéhez. Utóbbi a tudásalapú gazdaság korszakában egyre kevésbé függ az ország adottságaitól, fölértékelődik viszont az új megoldások hatékony alkalmazása, valamint a kutatási-fejlesztési képességek összehangolása és kihasználása - tette hozzá.

 

A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészség az egyén életminőségét és a társadalom jövedelemtermelő képességet egyaránt meghatározza. Nemzetközi becslésekre hivatkozva megjegyezte, hogy a munkával összefüggő betegségek költségei elérhetik a GDP 4 százalékát is. Az egészséges munkaerő a fenntartható növekedés alapja, a kormány ezért fontosnak tartja az egészségtudatosság népszerűsítését, a gazdasági eredmények pedig kedveznek az egészségtudatos beruházásoknak - mondta.

 

Varga Mihály közölte, hogy a kormány a világgazdaság lassulására stabil államháztartással, a vállalatok gazdálkodási környezetének javításával, a versenyképességet javító befektetések ösztönzésével válaszol. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság az idei évben 4,6 százalék körül nőhet.

 

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a gazdasági kilátásokhoz hozzáfűzte, hogy Magyarországon 1970-től 2011-ig nem volt gazdasági fejlődés az államadósság vagy a külső tartozás növekedése nélkül.

 

György László a versenyképességi fordulatot az energiabiztonság erősítésétől, korszerű víz- és hulladékgazdálkodás kiépítésétől, az innovációs rendszer fejlesztésétől, a közlekedési infrastruktúra bővítésétől, felnőtt- és szakképzés átalakításától, a magyar kreatívipari stratégiától, és a digitális alapinfrastruktúra megteremtésétől várja. Utóbbi része az egységes egészségügyi szolgáltató tér is, míg az innovációs rendszer pedig az egészségipar jövőjét határozhatja meg - tette hozzá. Várakozása szerint a társadalombiztosításban keletkező adatvagyon hatékony felhasználása hozzájárulhat az egészségmegőrzéshez, a betegségek megelőzéséhez.

 

Az ITM egészséggazdaságért felelős miniszteri biztosa közölte, hogy a héten elkezdődött az egészségipari startégia közigazgatási egyeztetése. Lengyel Györgyi ismertette, hogy a tervek szerint növelni kell az ágazatban a hozzáadott értéket, erősíteni kell az egészségipari kis- és közepes vállalatokat, ki kell jelölni a legfontosabb fejlesztési területeket, ösztönözni kell technológiaváltást. A magyar gyógyszeripar kutatási-fejlesztési hagyományai erősek, a gyártók rugalmasak és együttműködőek, de tőkehiányosak - tette hozzá.

 

 

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese jelentős kihívásnak nevezte az új, ám a korábbiaknál sokkal drágább gyógyszerek támogatását. A betegek kisebb részét kell a támogatások túlnyomó hányadával segíteni, és több százan vannak, akik több százmillió forintos készítményekre szorulnak - közölte Bidló Judit. Véleménye szerint a finanszírozás akkor tartható fönn, ha csak a valóban hatékony innovációkra terjed ki.

 

Tarnai Judit, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese úgy látja, hogy a gyógyszeripar új technológiái egyre összetettebb készítményeket állítanak elő, a gyógyszerekhez pedig gyorsabban akarnak hozzájutni a fogyasztók. Ezzel párhuzamosan a hatósági szerepkör is szélesedik, nem szorítkozhat csupán ellenőrzésre és engedélyezésre, támogatnia kell a fejlesztéseket is - mondta.


    
A Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint a magyar gyógyszeripar beágyazódott a globális gazdaságba, de továbbra is belföldön alkot stratégiát és hoz döntéseket, nyereségét Magyarországra forgatja vissza. Orbán Gábor indokolatlannak nevezte egyes külföldi készítmények térnyerését, hangsúlyozva, hogy a magyar gyártók bevételei jelentős mértékben járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. Hozzátette, hogy a gyógyszeripari újítások akkor értékesek igazán Magyarország számára, ha itthon hasznosulhatnak.

 

Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke együttműködést sürgetett a gyógyszeripari vállalatok, az orvostársadalom, az egyetemek, a gyógyszerellátók, a hatóságok és a döntéshozók között. A 18 magyar gyógyszergyár - mint fogalmazott - túlélte a szocializmust, a rendszerváltást, a privatizációt, a magyar gyógyszereket a világ csaknem száz országában ismerik el. A Magyarországon előállított készítmények a belföldi gyógyszerforgalomnak több mint a felét fedezik, az ágazat kutatási-fejlesztési kiadásai megközelítik a 70 milliárd forintot évente, hozzáadott értéke az autóiparét is meghaladva a legmagasabb - tette hozzá.


(MTI)