A negyedik legjobb az unióban a hazai gyógyszer-azonosítás

A Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége (Magyosz) szerint a Richter Gedeon Nyrt. (Richter) véleménye nincs ellentmondásban az egyedi gyógyszerazonosítási rendszer (szerializáció) bevezetésének terheivel és a felmerülő problémák komolyságával - válaszolta a Világgazdaság kérdésére a Magyosz.

Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója egy keddi tájékoztatón azt mondta, hogy a gyógyszerek egyedi azonosítójának február óta kötelező nyomon követése a gyakorlatban nem ér semmit. Az Európai Unió által megkövetelt átállás a Richternél átlagosan 10 százalékos termelékenységcsökkenést okozott, a FÁK-államokban és a kelet-középeurópai térség országaiban pedig mintegy 8 millió euróval lett kisebb az árbevétele. A kisebb cégek nem is hajtották végre a szerializációt, így ma azonosítatlan gyógyszerek is forgalomba kerülnek, ezzel a biztonság is sérül. A Magyosz szerint azonban az elhangzottak tévedésre adhatnak okot. A hazai rendszer bevezetéséért felelős (MAGYOSZ és további 5 szervezet által alapított)  Humvo minden piaci szereplővel, azaz csaknem 3000 partnerrel szerződött. Ebben a folyamatban kiemelkedő eredményt ért el Magyarország. A Magyosz adatai szerint a hazai forgalmazó gyártók - ideértve a nem Magyarországon gyártó importőröket is - csaknem 85 százaléka már töltött fel termékadatot a rendszerbe. Ez a szám folyamatosan nő, csaknem 13 ezer termék és több mint 170 millió doboz van a rendszerben.

 

A válasz szerint az összes hazai tranzakció az elmúlt hét során 3,7 millió volt, ennek alapján európai viszonylatban Magyarország (Németország, Lengyelország és Spanyolország mögött) a negyedik helyen áll. Ugyanakkor van még hova fejlődni: valóban vannak olyan helyek, amelyek, bár kapcsolódtak a rendszerhez, ám nem használják, elsősorban a jelentős adminisztrációs terhek miatt. Májushoz képest egyébként a felére csökkent a rendszert nem használók száma, míg a közforgalmú gyógyszertárak sikeres tranzakcióinak aránya már egy hónapja 99 százalék felett van. A Magyosz szerint a hazai gyártók legfőbb gondja a termelékenységromlás, ami több gyártónál 20-30 százalékos. Ezt súlyosbítja, hogy a szerializációs rendszer éves fenntartása 4-6 milliárd forint. A következő, átmeneti, akár évekig is tartó időszakban egyszerre lesznek szerializált és nem szerializált termékek a piacon, hiszen a február 9. előtt gyártott gyógyszerek a lejárati idejük végéig forgalomban maradhatnak.

 

A rendszer fenntartása évi 4-6 milliárd forintba kerül.

 

(Világgazdaság - KONCSEK RITA)
Fotó: VG-Móricz-Sabján Simon