Az európai gyógyszer-azonosítási rendszer és kiépítése

2019. február 9. az európai gyógyszerellátás új időszámításának kezdete. Ettől az időponttól kezdve valamennyi európai gyógyszertár, legyen az Szegeden vagy Nizzában, csatlakozik az Európai Gyógyszer-azonosítási rendszerhez (továbbiakban EMVS), azért, hogy a gyógyszer expediálása előtt, a betegek érdekében még egyszer ellenőrizzék az adott gyógyszer eredetiségét.

A szerteágazó, páneurópai rendszer kiépítése példaértékű iparági együttműködés eredményeképpen valósult meg. Az EMVS 28 EGT országban működik, 2.000 gyógyszergyártót, és -forgalmazót, 6.000 nagykereskedőt, 5.000 kórházi- és 140.000 közforgalmi gyógyszertárat kapcsol össze.

 

Jelen cikkben azt foglalom össze, mi vezetett ide, és milyen feladatokat kellett elvégezni, hogy kiépülhessen Európa egyik legnagyobb, érdekeltek által működtetett informatikai hálója.

 

2013.

 

„Az uniós polgárok jogos érdeke, hogy biztonságos, jó minőségű és hatékony gyógyszerekhez jussanak”- nyilatkozott 2016-ban Andrzej Rys, az Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság, Egészségügyi rendszerekért felelős igazgatója.

 

E cél elérése érdekében 2011-ben megalkották azt a jogszabályt, mely 2013. januárjában lépett hatályba. Az Európai Tanács és az Európai Parlament hamisított gyógyszerekről szóló irányelvében fogalmazták meg először, hogy az Unión belül harmonizálni kell a gyógyszereken elhelyezett biztonsági elemeket, az újfajta kockázatok figyelembevétele érdekében. A cél az volt, hogy növeljék a gyógyszerbiztonságot, mivel a hamisított gyógyszerek komoly veszélyt jelentenek az egészségre, veszélyeztetik az európai gyógyszergyártás versenyképességét, ezért átfogó, egységes stratégiát követelnek mind európai, mind nemzetközi szinten, annak ellenére, hogy a hamisított gyógyszerek elterjedtsége a legális ellátási láncban Európában körülbelül 0,005% .

 

Az irányelvben kimondták, hogy e biztonsági elemekkel kell majd ellenőrizni az egyes csomagok eredetiségét és azonosságát. Az elképzelés az volt, hogy ebben a rendszerben a gyártást követően a gyógyszerek adatait egy adattároló rendszerbe töltik fel a gyártók, a gyógyszerészeknek pedig minden egyes doboz kiadása előtt meg kell bizonyosodniuk majd arról, hogy a gyógyszer eredetiségét igazoló információ megtalálható-e az adattárházban. Ezt követően pedig a kódot deaktiválni kell, így biztosítva, hogy az esetleges hamis terméket ki tudják szűrni, és az semmiképpen ne kerülhessen beteghez.

 

A brüsszeli jogalkotók már ekkor elismerték a feladat nehézségét, amikor rendelkeztek az ún. „gyártási folyamatok kiigazításának” szükségességéről és arról, hogy erre kellően hosszú határidőt kell biztosítani.

 

2016.

 

Az irányelv felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy további intézkedéseket hozzon a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzésére. Az Európai Bizottság ennek megfelelően 2016-ban felhatalmazáson alapuló rendeletet  tett közzé az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekről.

 

Ez a rendelet jelentette a visszaszámlálás kezdetét, a fent említett „kellően hosszú határidőt” három évben határozta meg. Ennyi időt kaptak tehát a tagállamok, a gyártók és az ellátási lánc valamennyi szereplője, hogy átállítsák gyártósoraikat és elvégezzenek minden olyan feladatot, mely ahhoz szükséges, hogy közösen kiépítsék a biztonsági elemek leolvasására alkalmas rendszert.
Vannak olyan országok, ahol már ekkor is létezett hasonló rendszer – Olaszország, Görögország, és Belgium – itt a bevezetésre 9 év áll rendelkezésre, ugyanakkor például Belgium a derogáció ellenére is elindította 2019-ben a rendszert.

 

A felhatalmazáson alapuló rendeletben a Bizottság a gyógyszer eredetiségvizsgálata céljából két biztonsági elemet vezetett be: egy egyedi azonosítót és egy manipulálás elleni eszközt (dézsmazárat). Az utóbbi a doboz sértetlenségét garantálja, az azonosító pedig egy olyan kétdimenziós kód, aminek adattartalmát elsősorban a gyógyszerészek és nagykereskedők ellenőrzik, annak érdekében, hogy maximális védelmet garantáljanak a betegek védelme érdekében a hamisított gyógyszerek és a téves gyógyszerkiadással szemben.

 

A rendelet alapján a kötelező biztonsági elemeket csak azokon a vényköteles humán gyógyszerkészítményeken kell elhelyezni, amelyek nem szerepelnek a 2016/161 sz. EU rendelet I. számú mellékletében lévő listán (Fehér lista); és azokon a nem vényköteles humán gyógyszerkészítményeken, amelyek szerepelnek ugyanezen rendelet II. számú mellékletében lévő, ún. fekete listán. Ezen felül a tagállami hatáskörben, a 2001/83/EK irányelv 54a cikkének (5) bekezdésével összhangban is lehetőség van a szerializálandó készítmények körének kiterjesztésére.

Az egyedi azonosító egy olyan numerikus vagy alfanumerikus karaktersor, amely minden egyes csomag esetében egyedi, tartalmazza a termékkódot (a gyógyszer nevét, gyógyszerformát, a hatóanyag-tartalmat, a csomagolás méretét, típusát), a tétel számát, a lejárat napját, valamint a társadalombiztosítási azonosítószámot, ha a tagállam azt előírja és nincs eleve benne a termékkódban. Ezen felül az azonosító tartalmaz egy maximum 20 karakterből álló, determinisztikus randomizált algoritmussal vagy nemdeterminisztikus randomizált algoritmussal generált numerikus vagy alfanumerikus sorozatszámot.

 

Az azonosító mögötti karaktersornak a lejárat vagy zárt láncból való kikerülésének dátumát követően egy évig kell biztosítani az egy adott csomagolásnak történő megfelelést.

 

Az ellenőrzés módszerét és keretét is megfogalmazták a rendeletben. A gyógyszer eredetiségének ellenőrzéséhez az egyes gyógyszercsomagok egyedi azonosítóját a „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzési adattároló rendszerben tárolt jogszerű egyedi azonosítókkal kell összevetni, amelyet a gyógyszerek kockázatától függően a nagykereskedők általi ellenőrzések egészítenek ki.

 

Ehhez szükséges volt az európai gyógyszerellátási lánc digitalizálása, valamennyi szereplő becsatornázása, és a rendszerbe történő bekapcsolása.

 

Az európai rendszer felállítása során kétszintű rendszert kellett kiépíteni. Létre kellett hozni egy európai szervezetet, amely felelős volt az európai, központi adattárház kiépítéséért, emellett pedig minden egyes tagállamban egy hasonló szervezet felállítása után létre kellett hozni egy, egymással interoperábilis nemzeti adattárat.

 

A szabályozás értelmében felállított uniós és tagállami szinten üzemeltetett, egymással összekapcsolt adattároló rendszerek létrehozása és kezelése gyógyszerek gyártói és forgalombahozatali engedélyeinek jogosultjai által létesített nonprofit jogi személyek feladata volt, az illetékes tagállami hatóságok felügyelete mellett. A nagykereskedők és a gyógyszerészek önkéntes alapon vehettek részt a nemzeti szervezetekben.

 

2015. február 13-án 5 európai szervezet (EFPIA- European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations, Medicines For Europe, EAEPC – European Association of Euro-Pharmaceutical Companies, GIRP – European Healthcare Distribution Association, PGEU – Pharmaceutical Group of EU) létrehozta az Európai Gyógyszerazonosítási szervezetet, az EMVO-t. Később további két szervezet az EAHP – Kórházi gyógyszerészek Európai Szövetsége, és a HOPE – Európai Kórházszövetség társult a szervezethez.

 

AZ EMVO feladata az Európai Gyógyszer-Verifikációs Rendszer (EMVS) létrehozása, a nemzeti rendszerek (NMVS) kiépítésének ösztönzésével, az európai adattárház, az ún. EU Hub létrehozása, menedzselése, és működtetése, a kapcsolt rendszerek közti interoperabilitás megteremtése, a nemzeti szervezetekkel szerződések kötése, EMVS standardok felállítása, és az ún. Nemzeti Blueprint rendszerek menedzselése.

 

A Blueprint kifejezést arra a modellre használjuk, melyet az EMVO dolgozott ki annak érdekében, hogy a rendelet által nem meghatározott részletekre választ adjon, megkönnyítve ezáltal az egységes implementálást, és a sikeres bevezetést. Az így kimunkált, ún. Stakeholder Modell alapján megalkotott saját szabályokkal az informatikai rendszerrel szembeni technikai elvárásokat, a non-profit szervezet létrehozásával kapcsolatos követelményeket fogalmazták meg. A tagállamok dönthettek arról, hogy vállalják-e ezen szabályok és könnyítések alkalmazását, „cserébe” viszont, az európai csúcsszervezet meghatározta azon informatikai szolgáltatók körét, akik közül választhattak az országok.

 

A magyarországi érdekeltek elkötelezték magukat a Blueprint modell mellett, így a Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Rendszer kiépítésével és működésével kapcsolatban a hazai ipari szövetségeket kétszintű szabályrendszer kötötte: az uniós jogszabályok, és az EMVO által felállított feltételrendszer.

 

A Blueprint rendszerek alkalmazásával a nemzeti szervezetek jelentős költségmegtakarítást érhettek el, ezenkívül a megvalósítás ideje lényegesen rövidebb volt. A rendszerek kiépítése ennek ellenére hosszú és drága folyamat volt.

2017.

 

Magyarországon az implementálásért felelős szervezet a HUMVO Nonprofit Zrt (továbbiakban: HUMVO), az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, mint kijelölt hatóság felügyelete mellett alakult meg. A HUMVO alapítói a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, és a „VÉDETTSÉG” Oltóanyag és Immunbiológiai Termék Gyártók és Forgalmazók Egyesülete.

 

A HUMVO feladata a nemzeti gyógyszerellenőrzési rendszer (NMVS) létrehozása és működtetése. Ennek érdekében a szervezet felelős az EMVO követelményeinek alkalmazásáért és a mindenkori minőség biztosításáért. A szervezet biztosítja a magyar rendszerhez való hozzáférést, annak objektív és transzparens feltételeinek meghatározásával, ÁSZF-ek megfogalmazásával, irányítja a rendszerrel összefüggő IT feladatokat, meghatározza a szolgáltatási díjakat.

 

Legfőbb feladata tehát a magyarországi gyógyszerazonosítási informatikai rendszer kiépítése volt, melynek fő funkciója az, hogy egyfajta ellenőrző platformként szolgáljon, amelyhez a nagykereskedők és a gyógyszerészek egy kiadott csomag eredetiségének ellenőrzése érdekében kapcsolódhatnak. A rendszerrel szemben megfogalmazott elvárások alapján a HUMVO tárgyalássorozatot kezdett az EMVO által meghatározott IT szolgáltatókkal egy olyan rendszer kiépítésére, mely fizikailag az Unióban található, valamennyi, így kiépült adattárral teljesen interoperábilis, lehetővé teszi az elektronikus azonosítást és eredetiség-vizsgálatot, rendelkezik felhasználói program interfésszel. A rendszerrel szemben elvárás volt az is, hogy a betegellátás folyamatosságát, és gördülékenységét biztosítva, képes legyen a gyors adatátvitelre, az egyedi azonosító eredetiség-ellenőrzése és deaktiválása céljából kezdeményezett lekérdezésekre adott válaszok ideje – függetlenül az internetkapcsolat sebességétől – a lekérdezések 95 %-a esetében 300 milliszekundumnál kevesebb legyen. A rendszer mindezeken túl képes minden, az egyedi azonosítóval kapcsolatos műveletről, a műveleteket végző személyekről és a műveletek jellegéről teljes nyilvántartást vezetni („ellenőrzési nyomvonal), biztosítja a személyes adatok és az üzleti szempontból bizalmas jellegű információk védelmét, és grafikus felhasználói interfésszel rendelkezik.

2018.

 

A HUMVO 2018-ban leszerződőtt az Arvato Systems GmbH-val a Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Rendszer létrehozásával összefüggő IT feladatok elvégzésére. Ezzel párhuzamosan kezdetét vette a HUMVO szerződéses partnereinek a feltérképezése, valamint a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeseivel, a nagykereskedőkkel és gyógyszerészekkel, intézeti gyógyszerészekkel, valamint a fekvőbeteg intézmények vezetőivel való kapcsolatfelvétel.

 

A HUMVO és az Arvato közös fejlesztésének eredményeképpen a HUMVS 2018. július 10-én kapcsolódott össze az európai központi adattár, az ún. EU-HUB éles környezetével, lehetővé téve ezzel a forgalomba hozatali engedély jogosultak számára az egyedi gyógyszerazonosítóval ellátott és Magyarországon forgalmazott vagy forgalmazni kívánt gyógyszerek adatainak feltöltését annak érdekében, hogy az érintett gyógyszerek eredetiségét HUMVS magyar végfelhasználói – így különösen a közforgalmú és intézeti gyógyszertárak, valamint a gyógyszer-nagykereskedők – az ellátási lánc meghatározott pontjain ellenőrizni tudják.

 

A HUMVO forgalomahozalai engedélyesekkel és patikákkal is tesztelte a rendszert, és fogadta a végpontok csatlakozását, december végén pedig megtörtént az első sikeres kijelentés is.
Ezzel párhuzamosan elindult a HUMVO végfelhasználó partnereinek a rendszerhez történő informatikai csatlakoztatása, mely a projekt sikerességének szempontjából kritikus fontosságú, ezen szereplők aktív közreműködése a projekt indításának is az alapfeltétele volt.

 

2019.

 

A Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete 2019. február 9-től kötelezően alkalmazandó Magyarországon is, tehát ettől az időponttól minden végponti felhasználónak kötelező a magyarországi gyógyszer-azonosítási rendszer használata és a gyógyszerek eredetiségének ellenőrzése. Miután a HUMVO a hazai gyógyszerellátás végpontjait is bekapcsolta az európai gyógyszer-azonosítási rendszerbe, ettől a dátumtól kezdve a már szerializált gyógyszert ún. egyedi azonosító kóddal azonosítják a gyógyszertárakban, kórházakban.

 

Egyedi feladatok

 

A szabályozás célja a hamis gyógyszerek legális láncba jutásának megakadályozása volt, ugyanakkor Magyarországon a legális gyógyszerellátási lánc példaértékűen biztonságos. Ennek legfőbb oka a tradicionálisan nagyon erősen kontrollált minőségbiztosítási lánc. Mindezek ellenére a rendszer az európai szinten előforduló problémára, a hamis gyógyszer legális láncba való jutására keresi a megoldást. Annak érdekében, hogy az így, közösen felépített rendszer valóban hatékony legyen, és működjön az egyes érdekelteknek önálló feladatokat is el kellett végezniük. A rendelet az egységes megvalósítása érdekében valamennyi érdekeltre, gyártóra, forgalmazóra, nagykereskedőre, gyógyszerészre, hatóságra, és még a nemzeti jogalkotókra is delegált feladatokat, így komoly terhet rótt valamennyi, a gyógyszerellátásban jelen lévő szereplőre.

 

A feladat röviden annyi, hogy a forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak, a gyártóknak, a nagykereskedőknek és a lakossági gyógyszerellátásban részt vevő személyeknek az ellátási lánc különböző pontjain le kell olvasniuk a gyógyszerek azonosítóját, az adattárolási rendszerbe történő bevitelük, az eredetiségük ellenőrzése, illetve a kiadáskor az adatbázisból való deaktiválásuk céljából. A gyógyszer egyedi azonosítóját tartalmazó kód azonban hosszú utat tesz meg, míg az adott ország adattárházába ér, és a végpontokon kijelentik. Az alábbiakban bemutatjuk az ellátási lánc egyes szereplőinek kötelezettségeit.

 

Gyártási és behozatali engedélyek jogosultjai

 

A gyártóknak – ideértve a párhuzamos importőröket is – aktualizálniuk kellett gyártósoraikat annak biztosítása érdekében, hogy 2019. február 9-től minden értékesített vagy forgalomba hozott termékre rákerüljön az egyedi azonosító és a manipulálás elleni eszköz. Ettől az időponttól kezdve a gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük az egyedi azonosítókkal végzett műveletekről, és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaival együtt biztosítaniuk kell az egyedi azonosítóhoz kapcsolódó adatok feltöltését az uniós csomóponton keresztül.

 

Az egyedi kódot az egyes gyógyszergyárak IT rendszere generálja, a gyártósoron rányomtatják a dobozokra, amit megfelelő ellenőrzés után a cégek visszamentenek a saját rendszerükbe, majd innen felküldik az Európai Gyógyszer-verifikáció Szervezet (EMVO) adattárházába, az EU HUB-ba, amely lényegében egy routerként működik a nemzeti adattárak felé. A gyártási tételek felszabadítását megelőzően az egyedi azonosítónak már a rendszerben kell lennie – ezért a forgalombahozatali engedély jogosultja is felelős.

 

A biztonsági elemekkel ellátott készítmények adatait akkor is fel kell tölteni az európai központi adattárba (EU-HUB), ha azokat 2019. február 9-e előtt szabadították fel, és egyedi azonosítót helyeztek el a dobozon. A helyes adatfeltöltésért a forgalomba hozatali engedély jogosultja felelős. Mivel a hibásan feltöltött adatok téves riasztásokat eredményezhetnek, ezért szükséges kiegészítő ellenőrzések elvégzése a gyártói felszabadítást követően, a kiszállítás előtt minden gyártási tételen, illetve a már korábban kiszállított termékek esetében visszamenőlegesen, akár a rendelkezésre álló ellenmintán elvégezve, gyártási tételenként legalább egy mintán.

 

A magyarországi gyártók, a MAGYOSZ tagvállalatai felkészültek az egyedi azonosító bevezetésére, elkötelezettek az uniós irányelv és rendelet célkitűzésének megvalósításáért, és keményen dolgoztak annak érdekében, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. A hazai gyártók 20 Mrd forintot ruháztak be azért, hogy képesek legyenek az egyedi azonosítókat rányomtatni a dobozokra, és képesek legyenek az így keletkezett adatokat mozgatni informatikai rendszerükben. A beruházás elsősorban gyártósorhoz kötött, vagyis minden egyes gyártósorra szükséges volt az eszközök beszerzése. Mivel a generikus gyártóknál van az európai gyártósorok 2/3-a, így a rájuk eső beruházási teher lényegesen magasabb, mint egy originális gyártónál.

 

A kódnyomtató berendezésen túl szükséges volt – többek között - megfelelő informatikai rendszer kiépítése, mely alkalmas lehet a telephelyek közti kódok küldésére, fogadására, tárolására. A gyártósorok átalakításán túl pedig szükség volt arra is, hogy egy nagykereskedelmi engedéllyel bíró forgalomba hozatali engedélyes a nemzeti rendszerekhez is csatlakozzon, ami újabb informatikai fejlesztést igényelt.

 

A hazai gyártók a szerializációval kapcsolatos teljes beruházást a saját forrásaikra támaszkodva finanszírozták. Ekkora összeget kizárólag a kutatás-fejlesztési és beruházási forrásaik átcsoportosításával, megújulási és növekedési potenciáljuk visszafogásával, innovációs-, beruházási- és exportnövelési képességük gyengítésével tudtak kigazdálkodni. A legnagyobb kihívást most mégis a termelékenység-romlása okozza.

 

A gyártói fejlesztések jelenlegi szakaszában egyértelműen látszik, hogy a gyógyszeripar sajátosságaira tekintettel, a gyártóhelyek/bérgyártóhelyek és telephelyek közti adatátvitel egységesítése is komoly kihívást,  nagy anyagi és humán erőforrás terhet jelent a cégeknek.

 

Forgalombahozatali engedélyek jogosultjai

 

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjai felelősek annak biztosításáért, hogy 2019. február 9-től az Unióban forgalomba hozott gyógyszerek rendelkezzenek a biztonsági elemekkel.

 

A biztonsági elemekre vonatkozó információkat a forgalombahozatali engedély iránti kérelemben is fel kell tüntetni. A már engedélyezett termékek esetében a csomagok biztonsági elemekkel történő ellátásához aktualizálni kellett a forgalombahozatali engedély dokumentációját. A költségek csökkentése érdekében ezt a változást bármely más változással egy időben be lehetett vezetni.

 

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak emellett szerződést kellett aláírniuk a termékeik forgalmazásának helye szerinti tagállamok nemzeti szervezeteikkel, ez teszi lehetővé számukra, illetve a gyártók számára, hogy az adattárolási rendszerben tárolják az egyedi azonosítóval kapcsolatban előírt adatokat, valamint szolgáltatási díjat fizetnek azért, hogy a nemzeti adattáron keresztül kiadhatóak legyenek a készítményeik.

 

A forgalombahozatali engedélyek jogosultjainak csatlakozniuk kellett az EMVO által működtetett EU-Hub-hoz is, annak érdekében, hogy fel tudják tölteni az egyedi azonosító adatokat az európai csomóponton keresztül. A csatlakozásért egyszeri díjat fizetnek.

 

Nagykereskedők

 

A nagykereskedőknek, köztük a párhuzamos forgalmazóknak, frissíteniük kellett számítógépes rendszereiket, hogy 2019. február 9-től csatlakozni tudjanak a nemzeti adattárakhoz és ellenőrizni és deaktiválni tudják az egyedi azonosítókat.

 

Fel kellett készülniük arra, hogy deaktiválják a termékek egyedi azonosítóját, ha azokat az Európai Gazdasági Térségen kívülre kívánják exportálni, illetve – bizonyos körülmények között – ha azokat a lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező személyek szolgáltatták vissza.

 

Az azon nagykereskedőktől átvett termékek esetében, amelyek nem a forgalombahozatali engedély jogosultjai, nem gyártók vagy nem a forgalombahozatali engedély jogosultja által megbízott nagykereskedők, mindig ellenőrizni kell az egyedi azonosítók eredetiségét. A gyógyszertárak vagy más nagykereskedők által visszaszolgáltatott termékeket szintén ellenőrizni kell.

 

Lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személyek

 

A közforgalmú gyógyszertárak, a kórházi gyógyszertárak és az egészségügyi intézmények létfontosságú szerepet töltenek be a betegeknek szállított gyógyszerek eredetiségének biztosításában. A gyógyszerek kiadásakor (közforgalmú gyógyszertárak) vagy átvételük után (kórházi gyógyszertárak vagy egészségügyi intézmények) ellenőrizniük kell a biztonsági elemeket és deaktiválniuk kell az egyedi azonosítót.

 

A biztonsági elemek ellenőrzése patikai kiszolgálás, kivonás, átcsomagolás stb. esetén egybeesik a gyógyszer adattárházból történő kijelentésével. Ezután a kód státusza inaktívvá válik, ezáltal a csomagolás további kiszolgálásra nem lesz alkalmas.

 

A biztonsági elemek ellenőrzése és az egyedi azonosító deaktiválása megkövetelte az egyedi azonosítók leolvasására alkalmas leolvasók beszerzését, illetve az adattároló rendszerekhez való csatlakozásra szolgáló szoftverek frissítését. Az általuk kezelt gyógyszerek nagy mennyisége miatt a kórházi gyógyszertáraknak biztosítaniuk kellett, hogy 2019. február 9-től gyorsan és hatékonyan tudják ellenőrizni az egyedi csomagokat.

 

Patikai rendszergazdák

 

A szoftverszolgáltatók fontos szerepet töltenek be a közforgalmú gyógyszertárak, kórházi gyógyszertárak, egészségügyi intézmények és az ellátási lánc egyéb szereplői által használt számítógépes rendszerek aktualizálásában.

 

A működésről

 

A hazai gyógyszerellátási lánc zárt, így az ellátás biztonságos, ezért is az adattároló rendszerből érkező jelzés nem jelenti azt, hogy a gyógyszer hamis, a rendszer csak segítséget ad a hamisítási esetek felderítéséhez. A HUMVO, és az OGYÉI ezért is dolgozik azon, hogy a rendszerben szétválassza a hamisítás potenciális eseteit a rendszer indulásából adódó hibáktól. Éppen a gyógyszerellátás biztonsága miatt szinte kizárható, hogy ne az utóbbi okozza a jelzést. Az OGYÉI ezért is hívta fel az érdekeltek figyelmét, hogy amennyiben a rendszer riasztási jelzést ad, és vélelmezhetően adatfeltöltési hiba miatt a gyógyszerek eredetiség ellenőrzése nem végezhető el sikeresen a magyarországi gyógyszer-azonosítási rendszerben (HUMVS), de a gyógyszert megvizsgálva a hamisítás gyanúja nem merül fel, a gyógyszer a Stabilizációs Időszakban kiadható.
Az adatfeltöltési hibára utaló jelzések az alábbiak:



Nem kiadhatóak azok a gyógyszerek, amelyekre vonatkozóan az ellenőrzés, vagy deaktiválás során az alábbi rendszerüzenetek érkeznek:


Amennyiben az emberi tévedés kizárható, a fenti két kód jelzése esetében ezeket a gyógyszereket potenciálisan hamisítottnak kell tekinteni, az érintett gyógyszert karanténba kell helyezni a rendszer által adott riasztási azonosító (Alert ID) egyidejű rögzítésével, és a bejelentést meg kell küldeni az OGYÉI-nek.

 

A hazai gyártók a folyamatos, és biztonságos betegellátást támogatva és a rendszer indulásából adódó hibák kezelésére megfelelő időt kívánnak biztosítani, ezért egyetértenek az EMVO javaslatával, és támogatták az ún. stabilizációs időszak bevezetését. Ezen időszakban a jelzések kezelése elsősorban a forgalombahozatali engedélyesekre, és a hatóságra hárul, a gyógyszerész pedig felelősségi körében eljárva, amennyiben a gyógyszert megvizsgálva a hamisítás gyanúja nem merül fel, kiadhatja a gyógyszert.

 

A rendszer egy újonnan induló, eddig európai szinten először használt rendszer, mely így elve magában hordozza a hiba lehetőségét. Ráadásul a következő időszakban ugyanazon gyógyszerből egyszerre lesznek olyan készítmények a piacon, melyek tartalmaznak biztonsági elemeket, és lesznek olyanok, melyeket a gyártók még február 9-e előtt szabadítottak fel, és így azokon nincs még azonosító. A rendszer indulása a közös tanulás időszaka, ezért a gyógyszerellátásban részt vevők összefogása, egymás támogatása közös érdek, így érhető el a maximális betegbiztonság és a gyógyszerellátás folyamatosságának garantálása.

 

Dr. Illés Zsuzsanna, MAGYOSZ Igazgató, HUMVO Igazgatóságának elnöke