Újabb szintet léphet 2020-ig a gyógyszeripar

A Magyosz több kérését is figyelembe vettük, megfontolásra javasoljuk a kormánynak az iparági és egyéb adók, a kutatás-fejlesztési ráfordítások jóváírásának további lehetőségeit, a termelői beruházások amortizációjának leírhatóságát is - mondta a Világgazdaságnak Lengyel Györgyi, aki októbertől az Innovációs és Technológiai Minisztérium egészségipar fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.

Az új kormányzati struktúrában miniszteri biztosként felel a hazai egészségiparért. Mely területek vannak a fókuszban?

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarország kedvező adottságaira, versenyképességi előnyeire építve négy kiemelt iparág fejlesztését tűzte ki célul: az építésgazdaságét, az élelmiszeriparét, a kreatív iparét és az egészségiparét. Átfogó egészségipari stratégia kidolgozására kértek fel. A gyógyszeripartól a gyógynövényiparig, az orvosiberendezés- és eszközgyártáson, a biotechnológián át a termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosításáig, számtalan terület tartozik az egészségiparhoz. Az orvostechnológiai ágazat nagy része hazai tulajdonban van, ezért is szeretnénk elérni, hogy a magyarországi piaci értékesítés 2020-ig a jelenlegi 18-ról 30 százalékra emelkedjen. A 2018- 2020 közötti időszakra felmértük a közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer szükségletét, orvostechnológiai eszközöktől, hogy az ágazati szereplők fel tudjanak készülni az egészségügyi intézmények eszközbeszerzési tendereire. Fontos ismernünk a hazai gyártók kínálatát, fejlesztéseit, piacra vihető termékeit, célunk, hogy összehozzuk a keresletet a kínálattal. A kórházak eszközbeszerzési tenderein az alacsonyabb árak miatt ma még gyakran előnyt élveznek a Távol-Keletről érkező termékek. A gyógyszeripar területén is van kormányzati feladatunk. A legfontosabb, hogy a jelenlegi hatszázalékos részesedését a GDP-ből 2020-ig nyolc százalékra tudjuk növelni. A gyógyszeripar jól teljesít, minden második doboz gyógyszer hazai gyártótól kerül ki. Az ágazat tavaly 882 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amelynek a 80 százaléka exportból származott, ezért ezt a potenciált kamatoztatva az exportteljesítményt a következő két évben további 10 százalékkal emelnénk.

 

Mindezek mellett a központi költségvetési forrásokból megvalósuló szegedi beruházások tudománypolitikai koordinációja is a portfólióm része. A szegedi projekt pontosan mit tartalmaz?


A célunk az, hogy a Science Parkban a szegedi lézerközpontként emlegetett ELI-ALPS kutatási infrastruktúrájához kapcsolódóan egy európai szempontból is jelentős tudományos- innovációs központ jöjjön létre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tudásbázisára épülve. Az SZTE együttműködésével a kutatás- fejlesztésben és az innovációban élenjáró vállalkozások települhetnek ide, kialakítva ezzel azt az ökoszisztémát, szellemi, alkotó, innovatív környezetet, amely a kölcsönös előnyökre alapozva erősíti a résztvevők gazdaságélénkítő szerepét. Az egyetem és a tudományos központok számos területen biztosítják a folyamatosan frissülő tudást és a munkavállalókat, így kapcsolódhat össze regionális szinten is a vállalkozási potenciál és a K+F-igény. Tehát a cél az, hogy minél több kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel foglalkozó vállalkozás települjön ebbe a tudásrégióba, az ELI európai kutatási infrastruktúra közvetlen fizikai környezetébe, kialakítva a campus jellegű működést. A fejlesztendő terület körülbelül nyolcvan hektár, a rendezésére 1,75 milliárd, az inkubátorházra 500 millió forintot biztosít a kormány. Ezenkívül további szegedi projektek, például az integrált "fejközpont", az infektológiai klinika és az élettudományi tömb előkészítése is az én feladatom.

 

Mire számíthat a gyógyszeripar 2019-ben? Teljesíthetik a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) kéréseit, azaz mérséklődnek a gyógyszergyártók adóterhei?


Elkészült a hazai gyógyszeripar és az orvosi biotechnológiai ipar növekedését biztosító előterjesztés-tervezet, társadalmi egyeztetési szakaszban van. A tervezet célja a termékalapú, innovatív fejlesztések, a kis- és középvállalkozások versenyképességének elősegítése, az exporttámogatási rendszer fejlesztése, valamint a közbeszerzési és pályázati eljárások szempontrendszerének felülvizsgálata. A jövő év februárjától életbe lépő szerializáció összesen 20 milliárd forintos terhet jelent a hazai gyógyszercégeknek, ezért az előkészítéskor például a Magyosz több kérését is figyelembe vettük. Megvizsgáltuk és a kormánynak megfontolásra javasoljuk többek között az iparági és egyéb adók, a K+F-ráfordítások jóváírásának további lehetőségeit, a termelői beruházások amortizációjának leírhatóságát is. Említette, hogy növelnék a Magyarországon készülő orvostechnológiai berendezések hazai piaci értékesítését.

 

Hogyan őrizheti meg az ágazat a versenyképességét?


Az Irinyi-terv iparstratégiai előirányzata az idei évben és jövőre is 2,5 milliárd forinttal támogatja a tőkehiányos ágazatokban működő vállalatok fejlesztését. Ezeket a keretösszegeket más forrásból nem finanszírozható projektek megvalósítására lehet fordítani, így egészséggazdasági projektekre is. Egyedi kérelmek alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható, ez egy-egy projekt esetében elérheti a 400 millió forintot. Az Ipar 4.0 program keretében belül a többi között digitalizációs átalakításokra pályázhatnak majd 1,5 milliárd forintos keretösszegből elsősorban a kis- és közepes vállalkozások, amelyek fejlesztéseit több, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. által meghirdetett, folyamatban lévő program is támogathatja. 2019-ben tervezzük a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében a felhívások újranyitását ráépülő konstrukció formájában, amelyekre az orvostechnológiai ipar szereplői is pályázhatnak. A Beszállítói fejlesztési program jövő évi hárommilliárd forintos előirányzata hasonlóképpen segítheti a szektor beruházásait.

 

Magyarországon megtorpantak a klinikai vizsgálatok, holott becslések szerint évente százmilliárdos bevételt jelentenek a gazdaságnak. Tavaly év végén kormányhatározatba foglalták a hazai klinikai vizsgálatok versenyképességének megőrzését. Hol tart ez a folyamat?


Még készülnek azok a javaslatok, amelyek a klinikai vizsgálatok intézményrendszerének felülvizsgálatát, az informatikai háttér megteremtését, az oktatási és képzési rendszer fejlesztését szolgálják. Várhatóan 2020 első negyedévétől az Európai Unió tagállamai számára új szabályozást vezetnek be a klinikai vizsgálatok tekintetében. Az engedélyezési folyamat központosított uniós eljárássá alakul át, amelynek keretében kétszakaszos értékelés lesz. Ez óriási változást jelent majd, amire Magyarországnak is fel kell készülnie. Szeretnénk az új feltételeknek a lehető legrugalmasabban megfelelni. A jogszabályi háttér aktualizálásával olyan betegregisztert és adatfeldolgozó rendszert tervezünk kidolgozni, amely elősegíti és felgyorsítja a klinikai vizsgálatok megkezdését.

 

(Világgazdaság - Koncsek Rita)
Fotó: Móricz-Sabján Simon