A kormány csendben a magyar egészségügy új finanszírozására készül?

Két aktuális fejlemény, valamint egy korábbi, de meghatározó álláspont is abba az irányba mutat, hogy komoly változások előtt áll a magyar egészségügyi rendszer finanszírozása.

A béren kívüli juttatások átalakítása és ezáltal az egészségbiztosítások előnyének megszüntetése ebben a verzióban érzékenyen érintheti a magánegészségügyi szolgáltatókat, eddigi látványos növekedésük lassulását okozhatja, azonban sokan úgy gondolják, hogy ezt a lépést nem önmagában kell értelmezni - derül ki a Portfolio gyors piaci körképéből. Egyre valószínűbb valamilyen újfajta, kiegészítő biztosítás megjelenése Magyarországon, várhatóan a társadalombiztosítás keretein belül.

Két aktuális fejlemény, valamint egy korábbi, de meghatározó álláspont is abba az irányba mutat, hogy komoly változások előtt áll a magyar egészségügyi rendszer finanszírozása.

Várakozás

Kétnapos egészségügyi konferenciát tartott az IME, ahol az egészségügyi rendszer szereplőit leginkább az foglalkoztatta, hogy miből fogja Magyarország finanszírozni a jövőben a folyamatosan dráguló egészségügyi ellátásokat. Felmerült az alternatív források (termékadók) lehetősége, de többen is úgy nyilatkoztak, hogy hamarosan eljöhet a kiegészítő biztosítás ideje. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint megkerülhetetlen a kérdés, és szerinte nem ördögtől való, ha a finanszírozó elindul a kötelező kiegészítő biztosítás irányába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy aki a kiegészítő biztosítást nem engedheti meg, annak nem szabad hátrányos helyzetbe kerülnie.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettesének prezentációjában is szerepelt a "biztosítási rendszer fejlesztése". A társadalombiztosítás keretein belül, de az alapvető biztosítási csomagon felül - olvasható a prezentációban. Az illetékes azt tette még hozzá, hogy amennyiben a kiegészítő biztosítás felmerül a rendszerben, akkor a NEAK fontosnak tartja, hogy aktívan részt vegyen benne.

Jogszabály-módosítás

A másik aktuális fejlemény a kormány 2019-es adócsomagja, amit Varga Mihály a héten terjesztett be a parlamentnek. A béren kívüli juttatások tekintetében tervezett módosítások nyomán megszűnik többek között a vállalatok által a munkavállalói után kötött egészségbiztosítások adóelőnye a bérkifiztéssel szemben, így várhatóan nem éri meg egészségbiztosítást kínálni. Ezt a lépést pedig nemcsak a biztosítók, hanem a magánegészségügyi szolgáltatók is megérezhetik. A leglátványosabban bővülő piac volt a magánellátók számára a vállalatok által finanszírozott egészségbiztosítási csomag (egyes vélemények szerint 30%-os volt a növekedés az elmúlt időszakban), azonban becslések szerint még mindig csak a magánszolgáltatók bevételének 5-6%-át adták ezek a források.

A magánegészségügyi piacra rálátó, név nélkül nyilatkozó forrásaink szerint a héten benyújtott, vállalati egészségbiztosításokat érintő módosítás fényében logikus lépésnek tűnik, hogy e helyett érkezzen valamilyen lépés, ami becsatornázza a lakosság magánforrásait az egészségügybe, nevezzük azt akár kiegészítő biztosításnak. Az elmúlt időszak trendjei alapján ugyanis látható, hogy van igény a lakosság részéről a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. Volt olyan forrásunk, aki határozottan állította, hogy a biztosítók már régóta dolgoznak ilyen megoldásokon és vannak olyan kormányzati műhelyek is, amelyek elemzik ennek lehetőségét. A kormánynak azonban a döntés politikai következményeit is meg kell vizsgálnia, ezért nem várható döntés a 2019-es választások előtt.

Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont főigazgatója megkeresésünkre kifejtette: a cafeteria mostani átalakítása arra utal, hogy a kormány célja bizonyára az, hogy a munkáltatók bérben fizessék ki a juttatásokat, ne pedig különböző utalványok formájában. A tervezett módosítás ugyanakkor kisöpri a kockázati egészségbiztosításokat is innen.

Ez a kormány azon törekvésével, hogy magán- és vállalati biztosításokkal bővítsék az egészségügyi ellátórendszer folyamatosan bővülő szükségleteit kiszolgáló forrásokat, bizonyosan szembemegy. Az eddig látványosan növekvő, vállalatok által kötött egészségbiztosítások nemcsak a magánszolgáltatók piacát hajtották, de egyidejűleg jelentős terhet vettek le az állami egészségügyi ellátórendszerről - magyarázta a BEK tulajdonosa, aki azt is hozzátette, hogy a piac ebben a szegmensben azért is növekedett látványosan, mivel alacsony volt a kiindulási bázis. Mindemellett véleménye szerint a magánszolgáltatók általános piaci részesedése nem fog érdemben csökkenni, legfeljebb a növekedési tendencia lassul.

Varga Péter Pál ugyanakkor úgy látja, hogy (a legfelsőbb szintű kormányzati kommunikáció és a MNB versenyképességi javaslatainak alapján) a második szintű egészségbiztosítás a közfinanszírozott ellátórendszer továbbfejlesztése és a munkaerő itthon tartása miatt sem késlekedhet. Várakozása szerint a továbbiakban még olyan törvénymódosítások is várhatóa

Ezt se feledjük!

És itt jön a képbe a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank korábbi versenyképességi javaslatcsomagja, amelyre Orbán Viktor miniszterelnök többször is úgy hivatkozott, mint a jövőbeli gazdaságpolitika alapja. A jegybank szakértői stábja pedig ennek keretében (és azóta többször is) az egészségügyre vonatkozóan is megfogalmazta javaslatát, melynek lényege így hangzik:
"többletforrás biztosítása az egészségügyi rendszerben a magánforrások beengedésével."

Cél a közfinanszírozott ellátások színvonalának javítása, amelyhez a hatékonyságjavulás mellett szükségesnek látszik az egészségügyi ellátórendszer rendelkezésére álló források bővülése. A nemzetközi példák és a hazai lehetőségek figyelembevételével ennek elsődleges módja a magánforrások egészségügyi szektorba történő aktív bevonása lehet - írták a jegybank közgazdászai a Versenyképesség és növekedés című könyvükben. Ebben megállapítják: a magyar egészségügyi rendszer nemzetközi összevetében forráshiánnyal küzd. A többletbevétel azonban nem biztosítható a jövedelemadó-emeléssel vagy a járulékok emelésével, mivel a hazai munkaerőre rakódó adóteher még mindig magasnak mondható.

Az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását - a meglévő eszközök és források hatékonyabb elosztása mellett - ezért a magánforrások beengedésével lehetne biztosítani - fogalmaznak. Ezáltal emelkedhetne az orvosok bére, a kihasználatlan kapacitások hasznosulhatnak, valamint

"jobb teljesítményre is ösztönözhet, mivel az erőforrások elosztásakor a magasabb színvonalon, jobb teljesítménnyel működő intézmények juthatnak a magánbiztosítóktól érkező megbízásokhoz."

Az MNB szakemberei ebben a kötetükben Németország egészségbiztosítási rendszerét hozzák fel példaként. A német egészségbiztosítási rendszer alapelve, hogy mindenki számára kötelező, aki Németországban él. A rendszer duális: egyrészt egy kötelező állami biztosítástól, másrészt egy magánbiztosításból áll. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást, vagy besorolják őket az állami rendszerbe. Az állami rendszer a magyarhoz hasonlóan kockázatmegosztási és szolidaritási alapon működik, míg a magánrendszer klasszikus biztosítási elven alapul.

Forrás: portfolio.hu