Új gyógyszeripari stratégiára lenne szükség

A gyógyszergyártók szövetsége szerint a következő kormánynak egy, a szaktárcákon átívelő, a hazai gyógyszeripar versenyképességét szem előtt tartó átfogó iparstatégiát kellene alkotnia, valamint a sávos adót kellene kivezetnie a rendszerből – mondta a Világgazdaságnak Illés Zsuzsanna, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) igazgatója.

Milyen változásokra lenne leginkább szükség a gyógyszeriparban?
A terület éves növekedése meghaladja a nemzetgazdasági átlagét a Nézőpont tavalyi tanulmánya szerint, mely arra is rávilágított, hogy a magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. A terület nettó árbevételének 79 százaléka származott külföldről, ami 2016-ban 902 milliárd forint volt. Az ágazat külgazdasági szerepét bizonyítja, hogy egy foglalkoztatottjára 26,6 milliós külkereskedelmi többlet jut, közel háromszor annyi, mint egy járműipari dolgozóra. E számok is indokolják, hogy fontos lenne, ha a kormány elismerné: számít a hazai gyógyszercégek által megteremtett értékre, mert az hosszú távon szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit. Mindez egyébként az Irinyi-tervben is szerepel. Nagyon szeretnénk, ha ennek mérföldkövei megjelennének egy gyógyszeripari stratégia formájában is. A stratégiában szerepelhetnének azok az eszközök, amelyekkel növelhető a hazai gyógyszergyártók kibocsátása. Stratégiai kérdés az is, hogy a döntéshozók a szabályozás módosításakor mindig tartsák szem előtt a gyártói versenyképesség szempontjait, hogy a kormány a kérdést komplexen, a szaktárcákon átívelő módon közelítse meg. Változást is sürgetünk: javasoljuk a sávos adó eltörlését, amely például a kiszámíthatóság elvét sem biztosítja.

Hogyan tudja megtartani vezető pozícióját a gyógyszeripar a hazai egészségiparon belül?
A gyógyszeripar hosszú távon csak folyamatos befektetésekkel, valamint kutatás-fejlesztéssel tud fennmaradni, növekedni, vagyis a profitja jelentős részét vissza kell forgatnia. Bármi, ami a K+F visszaszorítására kényszeríti, a hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti. Ilyen gát lesz például a szerializáció (uniós szabályozás, egy új biztonsági elem, amely 2019. február 9-től lép hatályba) miatti beruházási kényszer. A MAGYOSZ gyártói tagvállalatai által 2016-ban 65 milliárd forintot költöttek kutatás- fejlesztésre, az országos K+F-kiadások 17 százalékát. Ez meghaladta a teljes feldolgozóipar ilyen jellegű kiadásait. 2014 és 2016 között a termeléssel, termeléstámogatással kapcsolatos beruházásait 38 milliárd forintról 48 milliárd forintra növelte a terület.

Milyen változást hoz a jövőre bevezetendő gyógyszeripari szabályozás?
Számításaink szerint húszmilliárd forintos ráfordítást jelent az egyedi azonosítási rendszer 2019-től kezdődő kiépítése. E beruházási kényszer nagy teher, mert a hazai cégeknek az itteni berendezéseiket kell ellátniuk azokkal az eszközökkel, amelyekkel a dobozokat elláthatják majd egyedi azonosítókkal. Csatlakozniuk is kell az európai rendszerhez. Hiába nagy a hazai gyártók exportja, a döntően Magyarországon előállított készítményeik beruházási költsége is itt jelentkezik. Az originális gyógyszerek szabadalmi védettségének lejártával a helyettük piacra vitt, velük azonos hatóanyagú generikumok olcsóbbak a betegek és az egészségbiztosító számára is. Az új szabályozás mégis főleg ez utóbbi termékcsoport előállítóit terheli. Az egyedi azonosítási rendszer kiépítése akár ötmilliárd euróba - dobozonként 30-50 forintba - is kerülhet a generikus gyártókat tömörítő európai szövetség tavalyi számításai szerint.

Az originális gyógyszerek szabadalmi idejének kifutása miatt mire lehet számítani a gyógyszeriparban? Mérséklődnek az árak?
Mivel egyre nehezebb originális készítményeket piacra vinni, a számuk folyamatosan csökken, ezért értelemszerűen egyre nehezebb generikus készítményekkel is piacra lépni. Az egészségbiztosítók abban érdekeltek, hogy - például a gyógyszerkassza fenntarthatósága miatt is - minél alacsonyabban tartsák a gyógyszerárakat. Ám a gyártók számára is van egy árszint, amely alatt már nem éri meg a gyártás.

Történt változás a MAGYOSZ és a kormány munkája között?
A MAGYOSZ tagvállalatai örömmel figyelték, hogy a kormány az elmúlt másfél évben kiemelten kezeli az egészségügyet, például évente emelkednek az Egészségbiztosítási Alapra fordított kiadások is. Pozitív, hogy a döntéshozók felismerték a gyógyszerkassza bővítésének szükségességét, és fenntartották a hazai gyógyszeripar fejlődésének kulcsát jelentő kutatás-fejlesztést ösztönző eszközöket.

Milyen előremutató folyamatok vannak a jelenlegi gyógyszerkutatásban? Mely területen jöhetnek új terápiák?
A nagy molekulás készítmények esetében az elmúlt évtizedekben szinte minden terápiás terület lehetőségeit kiaknázták a kutatások, így nehéz új készítményt a piacra vinni, ritkán is kerül rá sor. A mostani kutatások inkább a biológiai készítmények területére összpontosítanak. E terápiák piacára számos hazai gyógyszercég próbál belépni, és biotechnológiai üzem is épült Magyarországon. A biotechnológiai kutatások olyan nehéz területeken kínálnak terápiás megoldást, mint az onkológia vagy az immunológia. A biológiai terápiákon belül a jövő az úgynevezett bioszimiláris készítményeké, amelyek alkalmazása költséghatékonyabb is lehet.

Évi hány doboz orvosságot állít elő a hazai gyógyszeripar?
Tavaly Magyarországon csaknem 322 millió doboz gyógyszer került forgalomba az IMS adatai szerint, a hazai gyártók ennek közel felét, értékben viszont már csak a negyedét adták. A gyógyszerkassza hosszú távú fenntarthatóságát az garantálja, ha az e készítményekre eső támogatáskiáramlás nem éri el a teljes büdzsé 23 százalékát.

(Világgazdaság)