Az innováció a jövőben maradásunk feltétele

A gyógyszeripar a magyar gazdaság zászlóshajója, mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke. Ugyanakkor beszélt a 2019-től bevezetésre kerülő uniós jogszabályról is, ami termelékenységrontó lehet.

A hazai gyógyszeripar nemzetgazdasági jelentőségét bizonyítja a közelmúltban a Nézőpont Intézet által készített tanulmány, mely szerint az egy foglalkoztatottra eső teljesítményt elemezve a gyógyszergyártás az ágazati rangsor élén áll a bruttó hozzáadott érték, és a második helyen a kibocsátás alapján. A tanulmányból kiderül, hogy a gyógyszeripar a magyar nemzetgazdaság zászlóshajója, hiszen az iparág kibocsátása folyó áron megközelíti az ezermilliárd forintot, miközben éves növekedési üteme meghaladja a nemzetgazdaság átlagos növekedési ütemét - tette hozzá Greskovits Dávid. A hazai gyártók ezenfelül jelentős összegekkel járulnak hozzá az államháztartás egyensúlyának megteremtéséhez, mivel adók és hozzájárulások formájában 2016-ban 78,5 milliárd forintot fizettek be. A tanulmány fontos megállapítása, hogy ezen vállalkozások mindegyike Magyarországon adózik, a megtermelt profit jelentős részét itthon forgatják vissza, illetve fektetik be újabb beruházásaikba - érvelt az elnök.

A jelentés rávilágított arra is, hogy a magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. A teljes nettó árbevétel 79 százaléka származik a külpiacokról, mely 2016-ban 902 milliárd forint volt. Az ágazat külgazdasági szerepét pedig az bizonyítja, hogy a gyógyszeriparban egy foglalkoztatottra 26,6 millió forint külkereskedelmi többlet esik, ami közel háromszorosa a járműipar 9,9 forintos és a gépipar 9,2 milló forintos egy főre eső többletének - mondta az Magyosz elnöke.

Fókuszban a K+F

A kutatás-fejlesztés is fontos része a gyógyszeripar tevékenységének. 2016- ban a gyógyszergyártás részesedése az országos K+F-kiadáson belül 17 százalék volt, amely meghaladja valamennyi feldolgozóipari ágazatét, még a járműiparét is, ami a 44 milliárd forintos részesedével 14 százalékon állt, ezért elmondható, hogy a hazai gyógyszeripar a leginnovatívabb feldolgozóipari ágazat, a Magyosz gyártói tagvállalatai által valós kutatás-fejlesztésre fordított kiadások összege 2016-ban elérte a 65 milliárd forintot - emelte ki a gyógyszergyártók szövetségének elnöke. A gyógyszeriparon belül a K+F-tevékenységnek jó mutatója lehet többek között az új szabadalmak száma is, amely éves szinten a Magyosz gyártói részéről 37-45 bejelentést jelent, miközben jelentős számban, évente átlagosan 160 új forgalomba hozatali engedélyt szereztek. A Magyosz elnöke szerint kutatás-fejlesztésre a cégek az eredményük jelentős részét költik, teszik mindezt azért, mert egy ilyen innovatív iparágban, mint amilyen a gyógyszeripar, ez a jövőbeni megmaradásuk előfeltétele.

A Nézőpont Intézet elemzésébe bevont, hazai telephelyű és hazai gyártási tevékenységet folytató Magyosztagvállalatok kiemelkedőek a beruházási aktivitásukban is, 2014 és 2016 között a termeléssel, termeléstámogatással kapcsolatos beruházásaikat 38 milliárd forintról 48 milliárd forintra növelték. Greskovits Dávid szerint ezeknek a gyógyszeripari beruházásoknak nagy előnye, hogy a szereplők hosszú távra terveznek Magyarországon, ezen beruházások más országba történő áttelepítése bonyolult, az így létrehozott termelőkapacitások hosszú évekig ki fogják szolgálni a hazai gyártást.

Hagyomány és potenciál

A gyógyszeripar jelentős szereplő a foglalkoztatás szempontjából is, az úgynevezett egészséges bérgörbéjének köszönhetően az egyik legmagasabb jövedelmet biztosító ágazat. Ennek oka az ágazatban kiemelkedően magas felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, döntően közép-, illetve felsőfokú végzettséggel a dolgozók több mint fele rendelkezik. A 18 ezer foglalkoztatott 12 százaléka, több mint kétezer munkavállaló dolgozik a K+F területén, ami két százalékkal magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, így ezen a területen is megelőzzük a többi iparágat - mondta a Magyosz elnöke.

Bizonytalanság

2019 februárjától egy európai szinten megszületett szabályozás alapjaiban írhatja át az iparág jövőjét - mondta a Magyosz elnöke. A gyógyszerek biztonsága érdekében jövőre minden vényköteles gyógyszert egyedi azonosítóval kell ellátni. Ezzel lehetővé válik a gyógyszer eredetiségének ellenőrzése a betegnek történő átadás pillanatában. A jogszabály értelmében minden, az egyedi azonosításhoz kapcsolódó költség - például a gyártósorok és a hozzá kapcsolódó gyártói informatikai, a biztonsági elemekhez tartozó információk tárolására szolgáló adattároló rendszer kialakítása és fenntartása - a gyártókat, valamint a forgalmazókat terheli, ami akár 20 milliárd forint ráfordítást is igényelhet, ebből a hazai kis- és közepes vállalatokra (kkv) mintegy 3-3,5 milliárd forint teher hárul.

Ezeket a pluszterheket a magyarországi telephellyel rendelkező kis- és közepes méretű gyógyszergyárak külső források igénybevétele nélkül, kizárólag a fejlődési potenciáljuk akár 3-6 évre kiható visszaesésével, versenyképességük elvesztésével tudnák csak kifizetni - tette hozzá Greskovits Dávid.

A kkv-k bevételeinek jelentős részét ugyanis a belföldi piacon forgalmazott, alacsonyabb ársávba tartozó, a társadalombiztosítás számára jelentős megtakarítást biztosító készítmények gyártása és forgalmazása adja. A hazai gyógyszergyártók esetében ez a többletberuházási igény nettó nyereség- és termelékenységrontó tétel, mely hatással lehet nemcsak a jövőbeli beruházásaikra, de a K+F-tevékenységüket is visszavetheti.

A gyógyszeriparban egy foglalkoztatottra 26,6 millió forint külkereskedelmi többlet esik, ami közel háromszorosa a járműipar 9,9 forintos és a gépipar 9,2 millió forintos egy főre eső többletének.

(Forrás: Manager Magazin)