A hamis gyógyszerekről, más megvilágításban
Mindenki jót akar - de vajon elegendő ez?

A lefoglalt hamis gyógyszerek kapcsán folytatott nyomozásban részt vevő szervek mindegyike pontosan, szakszerűen és elhivatottan végzi munkáját, az érintett gyártóknak azonban nem minden esetben van lehetőségük meggyőződni a kérdéses termék valódiságáról.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület „Eredeti? Hamis?” elnevezésű, gyógyszerhamisítás elleni kampánya nemrégiben ért véget. A három héten keresztül tartó közönségkommunikációs kampány a büntető törvénykönyv ez év júliusától élő új paragrafusának is megágyazott, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik hamis egészségügyi terméket, így gyógyszereket gyártanak, forgalmaznak, importálnak, szállítanak vagy tartanak. Ez a változás bizonyosan hozzá fog járulni hazánkban a hamis egészségügyi termékek, illetve hamis gyógyszerek terjedésének megakadályozásához, és kellő visszatartó erővel bír majd ahhoz, hogy csökkentse a kínálatot. Mert kínálat az sajnos van, és a kereslet is növekszik a hamis, illegális gyógyszerek iránt. 

Laborvizsgálat híján nyilatkozni

A NAV 2012. nyarán 50 különböző készítményt foglalt le, és indított nyomozást az ügyben. 
Mivel az új büntető tényállás még nem lépett életbe, a nyomozás az engedély nélküli külkereskedelem és egyéb más bűncselekmények gyanújára épült. A nyomozó hatóság feladata ilyenkor az, hogy megkeresse a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultjait, hiszen ők azok, akik ebben az esetben a felelősségi szabályokat viselik.
 
Kevesen tudják, de egy ilyen eljárásban a forgalomba hozatali engedély jogosultjai sértettként vesznek részt, tanúként idézik be őket. Ez történt a tavaly nyári lefoglalások esetében is. A tanúvallomások során nekik kellett nyilatkozniuk - a hamis vád és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében - arról, hogy az előttük lévő termék hasonló-e az eredetihez? Forgalomban van-e hazánkban? Vajon hamis-e? Ha igen, veszélyes-e?
 
E kérdések feltevése nyilvánvalóan logikus és szakszerű, ám a problémát az okozta, hogy a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai a vallomástételük folyamán találkoztak először a készítményekkel, ugyanis előtte nem kaptak mintát a lefoglalt szerekből. Bár kérték, az eljárás során nem kaptak lehetőséget arra (pedig mind a nyomozó hatóságtól, mind az OGYI-tól kérték), hogy a lefoglalt mintát a saját költségükön, a saját laboratóriumukban - vagy bármely másik helyen - bevizsgáltassák. Tény, hogy ilyen esetben a kirendelt igazságügyi szakértői intézet, azaz az OGYI az, amely a nyomozás során lefoglalt bűnjelből mintát kap vizsgálat céljából. Ugyanakkor minden gyógyszerügyi hatóságra igaz, hogy a lehetőségei - nem vitatva felkészültségét és elhivatottságát - bizonyos esetekben mégis korlátozottnak tekinthetők.
 
Ilyen eset például, amikor olyan szerről van szól, amely hazánkban nem törzskönyvezett, így nem áll rendelkezésre standard minta, analitikai dokumentáció, azaz vélhetően vizsgálati módszer sem. Sok esetben az intézet a csomagolást, annak biztonsági jegyeit nem tudja vizsgálni, de az az esetkör is korlátot jelent, amikor nem áll rendelkezésre az a technológiai ismeret, ami a gyártót képessé teszi arra, hogy a speciális (azonosításra alkalmas) ”nyomjelző” meghatározza a technológiából eredő, sajátos szennyező komponenseket. Nem is beszélve arról, hogy léteznek nagyon speciális analitikát igénylő készítmények, példának okáért a biológiai szerek között. Hangsúlyozom, hogy az eljárásban részt vevő szervek mindegyike pontosan, szakszerűen és elhivatottan végezte a munkáját, és mindenki jót akart. 

A gyártók, mint szaktanácsadók

A problémát az okozza, hogy nincs kimunkálva, mi a teendő akkor, amikor az eljárásban részt vevő hatóságok csak korlátozottan tudják előremozdítani a nyomozást, beazonosítani a lefoglalt szállítmányt, megvizsgálni annak hamis mivoltát. Ennek orvosolására egy mielőbbi, többoldalú együttműködési megállapodás kimunkálását és aláírását sürgetjük a NAV-val, a rendőri szervekkel és az OGYI-val, ami az eljárás során a gyártói szerepvállalás, a minta gyártói bevizsgálásának lehetőségét teremti meg. A cél, hogy javítsuk a büntetőeljárásban részt vevő különböző hatóságok és a gyógyszeripari vállalatok közötti információcsere hatékonyságát és kihasználjuk a büntetőeljárási szabályok által biztosított lehetőségeket, azaz például a gyártók, mint szaktanácsadók igénybevételét. 
 
Bár időről időre változnak a gyógyszerhamisítási trendek, jellemzően nem a MAGYOSZ tagvállalatainak készítményei kerülnek a hamisítók és az illegális kereskedők érdeklődésének fókuszába. Ugyanakkor a hamisítás elleni küzdelem közös felelősségünk, ahogy az is mindannyiunk érdeke, hogy az elindult büntetőeljárások gyorsan és sikeresen fejeződjenek be, a hamisítók és illegális kereskedők kapják meg méltó büntetésüket. 
 
Dr. Ilku Lívia
a Magyarországi Gyógyszergyártók
Országos Szövetségének igazgatója