Híres magyar kutatók, jelentős magyar gyógyszerészeti felfedezések

Richter Gedeon, Szent-Györgyi Albert és Than Károly. Három neves kutató, akik maradandót alkottak a magyar gyógyszerészetben. Róluk és felfedezéseikrõl, illetve még több magyar kutatóról olvashatnak összeállításunkban.

Than Károly (1834-1908)
A tudományos kémia magyarországi művelésének elindítója. A nevéhez fűzõdik a harkányi ásványvízbõl a karbonil-szulfid (COS) felfedezése, reakcióinak tanulmányozása, az ásványvizek összetételének meghatározása, az eredmények újszerű közlése. Világelsõként kidolgozta a kémiai egyenértékszabályait. Az õ iskolájából került ki többek között Lengyel Béla (1844-1913), Ilosvay Lajos (1851- 1936) és Winkler Lajos (1863- 1939), akik megalapozták a modern analitikai, ezen belül a gyógyszeranalitikai kémiát.

Rozsnyay Mátyás (1833- 1895)
Gyógyszertára laboratóriumában állította elõ az íztelen kinint, amellyel helyettesíteni tudta a rendkívül keserű, csersavas kininvegyületet, a gyermekgyógyászatban akkoriban egyedüli lázcsillapító szert, mely pályadíjat nyert 1869-ben. A díjat Than Károlytól, a kor egyik szintén meghatározó, és a késõbbiekben iskolát teremtõ tudósától vehette át. Rozsnyay Mátyás laboratóriumában egyszerű gyógyszerkeverékeket is készített, értekezett a korszerű kenőcsökrõl, valamint a kolera elleni védekezésrõl.

Bayer Antal (1860-1948)
A gyógyszerész elsőként hozott forgalomba hazánkban ampullázott gyógyszereket. Speciális készítményeivel Budapest mellett Londonban és Párizsban gyógyszerészeti világkiállításokon nyert aranyérmet. Fia, ifjabb Bayer Antal (1893-1945) a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja volt.

 

Karlovszky Geyza (1860-1936)
Jelentős analitikai és gyógyszerészeti kémiai eredményeket ért el. Előállította a rubídium-ammónium-bromidot, amely idegbántalmak kezelésre volt alkalmas. Mestere, Than Károly tiszteletére Thanatolnak nevezte el a készítményt.

 

 

Vámossy Zoltán (1868-1953)
Orvosi tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte. Gyógyszerkutató munkásságának egyik jelentős eredménye a fenolftalein hatásának felismerése, és Purgo néven a gyógyászatba való bevezetése volt.

 

 

Richter Gedeon (1872-1944)
Pesti gyógyszerész, laboratóriumában végzett kísérletei vezettek a modern hazai gyógyszeripar megteremtéséhez. 1901-tõl kísérletezett organoterápiás készítmények elõállításával állati szervekbõl. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt. 1911-ben elõállította a kalcium-acetil-szalicilátot, amely Kalmopyrin néven vált ismertté, mint láz- és gyulladáscsillapító. 1912-ben a hidrogén-peroxidot karbamiddal tartósította, a Hyperol fertõtlenítõszer a gyár elsõ szintetikus készítménye volt.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Az orvos, biokémikus 1928-ban a mellékvesébõl, majd 1932-ben a paradicsompaprikából is elõállította az aszkorbinsavat, és bebizonyította a biológiai oxidációban való jelentõségét. Eredményeiért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Kutatásai alapján megindult a C-vitamin üzemi gyártása. 1945 és 1947 között az izomműködés biokémiájának szentelte kutatásait.

 

Kabay János (1896-1936)
A Gyógynövénykísérleti Intézetben feleségével, a vegyész Kelp Ilonával kidolgozták a morfin nyers máknövénybõl való elõállítását. 1927-ben megalapította az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, Bűdszentmihályon.

 

 

Törő Imre (1900-1993)
A debreceni születésű orvos 1936-ban felismerte, hogy az embrionális borjúszívizom-kivonat regenerálja a miocardiumot, és növeli a szív teljesítõképességét. A készítményt nem sokkal utána a Richter gyár forgalomba hozta (Corhormon).

 

 

Id. Dr. Béres József (1920-2006)
A záhonyi születésű agrármérnök doktori címét általános élettanból és agrobiokémiából szerezte. Talajtani, analitikai, talajgenetikai, kórélettani, tápanyag-gazdálkodási kutatásokat végzett Kisvárdán. Úttörő módon felismerte a leromló talajban, a beteg növényekben és az állati termékekben általánosan tapasztalható mikroelem-hiány és számos betegség ok-okozati kapcsolatát. 1972-ben megalkotta a nyomelemeket komplex formában tartalmazó immunerősítő készítményét, a Béres Cseppet. 1989-ben megalapította a Béres Részvénytársaságot. 2002-ben Széchenyi-díjat kapott: az egészségügyi ellátásban fontos szerepet játszó infrastruktúra megteremtése érdekében végzett tevékenységéért, az egészségvédelemért, az immunrendszer megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkáságáért. Találmánya a Béres Csepp és továbbfejlesztett változata a Béres Csepp Extra gyógyszerkészítmények elsőként kerültek be 2013-ban a Hungarikumok Gyűjteményébe.

 

A magyar gyógyszerkutatás fontosabb eredményei

Év

Kutatási eredmény

Kutató

1885

A kalomel ópiummal való kombinációja diuretikus hatásának felfedezése

Jendrassik

1892

A klór-butanol helyi érzéstelenítõ hatásának felfedezése

Vámossy

1900

A fenolftalein hashajtó hatásának felfedezése

Vámossy

1916

A tropein és papaverin kombinációjának bevezetése

Földi, Issekutz

1928

A diuretikus hatású Novurit (mercurophylline) felfedezése

Földi, Issekutz, Végh

1927-30

A morfin és rokon alkaloidjainak kinyerése a száraz mákgubóból

Kabay

1928

A C-vitamin izolálása paprikából és nagybani elõállítása

Szent-Györgyi (Chinoin)

1929-36

Az adenozin és az adenilsav koronáriatágító hatásának felfedezése

Drury, Szent-Györgyi

1932

A görcsoldó hatású Perparin (ethaverine) felfedezése

Földi, Issekutz

1934

A vibotlovin szerkezete

György

1936

A P-vitamin (citrine) felfedezése

Rusznyák, Szent-Györgyi

1939

Bruit izolálása és szerkezetének meghatározása

Keresztessy

1940

Ultraseptyl (sulphamethylthiazole) felfedezése

Földi, Kõnig, Gerecs, Wolf

1948-61

A szteroidok mikrobiológiai átalakulásai

Krámli, Wix, Horváth

1954

A primyon izolálása

Vály-Nagy, Uri, Szilágyi

1955-69

A Pszichofarmakológiai és pszichofiziológiai kutatási eredmények

Knoll J., Knoll B., Kelemen

1955

A szkopolamin szintézise

Fodor

1955-70

A Gasztropin (xenyltropium-bromid) és a Gastrixon (trantelínium-bromid) kifejlesztése

Nádor, Gyermek, György

1955-73

Új citosztatikus cukorszármazékok: Degranol (manomustine), Myelobromol (mitobromitol), Zitostop (mannosulfan), Lycurim (iritrosulfan), Elobromol (mitolactol) felfedezése

Vargha, Dumbovich. Horváth, Institoris (Chinoin)

1955-75

A Mydocalm (tolperisone) és a Karion (pimeclone) kifejlesztése

Pórszász, Nádor

1959-62

A minor-trankvilliáns hatású Trioxazin kifejlesztése

Vargha, Borsy, Dumbovich

1959-79

A vinkaalkaloidok kutatása a Devincan (vincamine) és a Cavinton (vinpocetine) nevû értágító hatású gyógyszerek kifejlesztése és szintézise

Szász, Szporny, Szántay (Richter Gedeon)

1961

A No-Spa (drotaverine) kifejlesztése

Mészáros, Szentmiklósi (Chinoin)

1961

A Pirazocillin nevû antibiotikum felfedezése

Fehér, Koczka

1961-65

A neuroleptikus hatású Frenolon (metofenazate) kifejlesztése

Toldy, Borsy (Egis)

1961-77

A koronáriatágító hatású Sensit (fendiline) kifejlesztése

Korbonics, Harsányi (Chinoin)

1962

A köhögéscsillapító hatású Libexin (prednoxdiazine) kifejlesztése

Harsányi, Tardos (Chinoin)

1962-68

A gyulladásgátló Phlogosam (nátrium-diszulfo-szalicilát samarium komplexe) kifejlesztése

Jancsó, Gábor

1963

A Depersolone nevû glükokortikoid felfedezése

Tuba, Komen, Bor, Görög

1963

Az értágító, simaizom görcsoldó Halidor (bencyclane) felfedezése

Komlós, Pallos (Egis)

1965-79

Az antiparkinson hatású Jumex (seligiline) kifejlesztése

Knoll J., Knoll B., Ecsery, Magyar (Chinoin)

1966

Az antiszeptikus hatású Reseptyl (Chloroseptyl) kidolgozása

Lugossy, Zsolnai, Jenei

1966-72

A humán ACTH szintézise

Bajusz, Medzihradszky, Kisfaludy, Gráf

1966

Az amõbás vérhas elleni emetin ipari szintézise

Szántay, Tõke, Kolonits

1966-74

A minor-trankvilláns hatású Grandaxin (tofizopam) kifejlesztése

Kõrösi, Láng, Komlós, Petõcz (Egis)

1966-75

A hipotenzív Sanegyt (guanazodine) kifejlesztése

Rákóczy, Bech, Komlós, Petõcz (Egis)

1967

Az epilepsziaellenes Perlepsine (norsuximide) felfedezése

Seres, Tardos, Leszkovszky

1967

A ceruletide szintézise

Bodánszky

1967-79

A fájdalomcsillapító hatású Probon (rimazolium methylsulfate) kifejlesztése

Knoll, Mészáros, Fürst (Chinoin)

1968

Az azidomorfin szintézise és fájdalomcsillapító hatásának felfedezése

Bodnár, Makleit, Knoll, Fürst, Rétsági

1970

A prosztaglandinok szintézise és hatásuk tanulmányozása

Mészáros, Kovács, Szántay, Knoll, Vizi

1971-81

A béta-receptor-blokkoló Tobanum (cloranolol) kifejlesztése

Hajós, Fekete, Kürti, Láng, Toldy, Borvendég (Richter Gedeon)

1972-81

A kuráre hatású Arduan (pipecurium bromide) kifejlesztése

Tuba, Bor, Szeberényi, Kárpáti, Szporny (Richter Gedeon)

1970-83

Osteoporozis ellen hatásos Ipriflavon kifejlesztése

Feuer, Farkas, Nógrádi

1980

Tripeptid-aldehid típusú véralvadásgátlók felfedezése

Bajusz, Bagdy

Tõke-Szeghy (1992)

 

Források: