Ön tudta? Érdekességek a magyar gyógyszeripar történetébõl

Tudta, hogy magyar volt a vérfoltok felismerõje, és, hogy a szabadságharcos Than Károly nevéhez fûzõdik a karbonil-szulfid felfedezése? Összeállításunkban érdekességeket olvashat a magyar gyógyszeripar történetébõl.

Szegedi paprikából C-vitamin – Szent-Györgyi Albert (1893-1986)
Nem szerette a paprikát. Amikor egyik este a felesége a vacsora mellé egy darab paprikát is odatett, eszébe jutott, hogy ezt a növényt még nem kutatta. A történetek szerint már aznap éjjel a kezében volt a megoldás. A szegedi paradicsompaprika 10 liter présnedvébõl 6,5 gramm hexuronsavat tudott kivonni.

Magányosan kísérletezett – Than Károly (1834-1908)
1848-ban szabadságharcos, késõbb gyógyszerészgyakornok több városban. A bécsi egyetemen a kémia felé fordul, felfedezte a karbonil-szulfidot. Than Károly minden dolgozatának egyetlen szerzõje volt, a kísérleteket maga végezte, csak kivételes esetben támaszkodott fiatal munkatársai segítségére.

A vérfoltok felismerõje – Felletár Emil (1834-1917)
Országos vegyész, vegyi eljárásai közül kiemelkedik a vérfoltok felismerése, amit ma is világszerte használnak. A hullarészekben a rothadás által keletkezõ ptomain felfedezõje.

A szórakozott professzor – Winkler Lajos (1863-1939)
Gyógyszerész, egyetemi tanár, akadémikus. A magyar kémiai analízis elsõ elismert, nemzetközi hírnevû reprezentánsa, a korszerû gyógyszerészképzés egyik hazai megteremtõje. Õ volt a híres szórakozott professzor: „Winkler Tata”, aki hajnalig dolgozott Múzeum körúti laboratóriumában. Egy hajnalon hazafelé menet látta, hogy az utcaseprõ jobbra-balra csapkodva az utca szemetét, nagy port csinál, de a szemetet nem takarítja el. Odaszólt az utcaseprõnek: "így az egész por ott marad!" Az utcaseprõ válasza pedig ez volt: "hát, amit az úr beszí?" Winkler Lajos az analitikai kémiai gondolkodás iskolapéldájaként említette ezt a feleletet tanítványainak – olvasható Beck Mihály „Humor a tudományban” címû írásában.

A régi Pest érdemes gyógyszerésze – Fauser Antal (1810-1883)
Hosszabb alkalmazotti lét után 1856-ban Pesten gyógyszertárat vett, az övé volt a legkorszerûbb patikai laboratórium.

Híres gyógyszerész dinasztia
A Keczer-Szalay-Matyasovszky-Nemeskéry dinasztiában összesen 16 gyógyszerészt találunk. A dinasztia 1683-ra vezethetõ vissza, alapítója, Keczer András gyógyszerész Eperjes fõjegyzõje is volt. – olvasható Grabarits István „Híres magyar gyógyszerészek” címû munkájában.

Balla Sándor, aki valóra váltotta nagy álmát
Balla Sándor (1881 Lugos-1954 Buenos Aires) gyógyszerész alapította a kõbányai Wander Gyógyszer- és Tápszergyárat (a mai Egis jogelõdjét) 1913-ban, hogy megvalósítsa nagy álmát, az ipari méretû gyógyszerkutatást és -gyártást. Ballának remek érzéke volt a reklámhoz is, a Budapesten 1926-ban rendezett „Embervédelmi Kiállítás”-on a Wander önálló pavilonnal vett részt. 1931-ben õ adta ki a magyar gyógyszerészkultúra képes albumát négy nyelven, majd megalapította a gyógyszerészeket díjazó Lengyel Béla Jutalomérmet.

Források: