A gyógyszerek áráról...
A gyógyszerártámogatási rendszer felépítése szempontjából a gyógyszerek két nagy csoportját különböztetjük meg: a támogatott és a nem támogatott gyógyszerek körét.
 

Az alapvető különbség a két csoport között abban van, hogy 

  • a nem támogatott gyógyszerek ára szabadon megállapítható, azt a vásárló fogyasztói áron kapja meg,
  • a támogatott gyógyszereket a páciens térítési díjon kapja, a fogyasztói árat szigorú befogadási szabályok határozzák meg, azaz a térítési díj: a fogyasztói ár mínusz a támogatási összeg különbsége.

A támogatott gyógyszerek ára

A jelenlegi gyógyszerártámogatási rendszer alapjai a nyolcvanas évek végén alakultak ki – a korábbi un. fix térítési díjas rendszert a százalékos-alapú támogatás váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító a gyógyszerek fogyasztói árához meghatározott, százalékos mértékű támogatást nyújt, melynek feltételeit és a maximálisan adható százalékos mértékét miniszteri rendelet határozza meg.
 
A gyógyszerek támogatásáról és a támogatási feltételek meghatározásáról szóló döntések során figyelembevett egészségpolitikai alapelvek, azaz a szakmai megalapozottság, a költségvetési keretek figyelembevétele, a finanszírozhatóság, az áthatóság, az ellenőrizhetőség, a számíthatóság, a nyilvánosság, az érdekviszonyok átláthatósága, a szükséglet alapú megközelítés és a költséghatékonyság igazodnak az Európai Unióban megfogalmazott elvekhez.
 
A törzskönyvezett (forgalomba hozatalra engedélyezett) gyógyszerek fő szabály szerint akkor részesíthetők társadalombiztosítási támogatásban, ha azokat az OEP egy hatósági eljárás során a támogatásba befogadta. 
 

A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadása

  • a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól (a továbbiakban: Gyftv.) szóló 2006. évi XCVIII. törvény alapján, valamint 
  • a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet (továbbiakban: TD rendelet) 1. számú melléklet táblázatában feltüntetett maximálisan adható százalékos mértékeket alapul véve történik. 

Az Egészségbiztosítási Alapból támogatott gyógyszerek az alábbi támogatási kategóriákba sorolhatók be:

I. Indikációhoz kötött támogatás
 
  • kiemelt 100% - általában folyamatos vagy élethossziglan tartó kezelést igénylő krónikus betegségek és rendellenességek legeredményesebb és leghatékonyabb kezelésére, illetve megelőzésére szolgáló gyógyszerek támogatására,
  • emelt 90%, 70%, 50% - általában folyamatos vagy élethossziglan tartó kezelést igénylő krónikus betegségek és rendellenességek, vagy középsúlyos, krónikus betegségek, vagy súlyos, de rövidebb ideig tartó betegségek leghatékonyabb kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatására.
II. Normatív támogatás
 
  • átlagon felüli, normatív 80% - népegészségügyi szempontból kiemelkedően fontos súlyos, krónikus betegségek és rendellenességek leghatékonyabb kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatására),
  • átlagos támogatási kategória, normatív 55% - közepesen súlyos, krónikus betegségek és rendellenességek hatékony kezelésére szolgál, amely betegségek, illetve rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatására, 
  • átlag alatti támogatási kategória, normatív 25% - krónikus betegségek és rendellenességek eredményes és hatékony kezelésére szolgáló mindazon gyógyszerek támogatására, amely betegségek, illetve rendellenességek az önellátó képességet részlegesen és tartósan rontják,
  • támogatási érték nélküli kategória, 0% - a kizárólag az egészségügyi szolgáltatók számára rendelhető, illetve kiadható gyógyszerek, illetve azon gyógyszerek, melyeket az OEP támogatási érték nélkül fogad be.
 
További részletes információk a gyógyszerártámogatás és gyógyszerbefogadás témakörében az alábbi linken érhetők el: http://bit.ly/oep-gyogyszerartamogatas

Árképzés a nem támogatott gyógyszerkörben

AZ OEP félévente vaklicites eljárást alkalmaz az azonos hatóanyagú és hatáserősségű készítményekre, ahol a piaci szereplők úgy licitálnak a saját termékeik árára, hogy nem látják a versenytársakét. A vaklicit célja a generikussá vált készítmények árának és ezáltal a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése.
Az alábbi egyszerűsített modellen Ön is kipróbálhatja, hogyan licitálnak a gyártók. 
A vaklicit virtuális modellhez kattintson ide
 
Nézzük meg, mi a helyzet gyógyszerárügyben a készítmények másik, nem támogatott csoportjánál. Ezeknél a termékeknél a szabad verseny érvényesül, azaz nincsenek árképzési szabályok, sőt még a gyógyszergyártó sem szólhat bele abba, hogy mennyiért is adják a patikák a készítményét. 2010 előtt a forgalmazónak lehetősége volt arra, hogy ezeknél a nem támogatott szereknél meghatározza a kiskereskedelmi forgalmazás során érvényesíthető legmagasabb eladási árat.
 
Sok gyártó élt ezzel a törvény adta lehetőséggel, ugyanis így meg tudták védeni a fogyasztókat attól, hogy a készítményeiket extrém magas áron kínálják a betegeknek. 2010-től már nem él ez a szabály, mivel a jogalkotó úgy látta, hogy az korlátozza a verseny szabadságát. A nem támogatott gyógyszerek piacán tehát szabad a verseny, szabad az ár, azaz a kereslet-kínálat egyszerű törvénye érvényesül. A patikus tehát annyiért adja, amennyiért azt megveszik.