Antibiotikumok alkalmazása a terhesség alatt és a spontán abortusz veszélye

Bár az antibiotikumokat széles körben alkalmazzák a terhesség alatt is, a magzati biztonságra vonatkozó bizonyítékok továbbra sem meggyőzőek.

Flory T. Muanda (MD), Odile Sheehy (MSc) és Anick Bérard (PhD) a Quebec-i terhességi kohorszon belül (1998-2009) egy érdekfeszítő esettanulmány-vizsgálatot végeztek, melynek során az antibiotikumok és a spontán abortusz közötti összefüggéseket vizsgálták. Vizsgálatukban nem vettek részt a tervezett terhesség-megszakítással járó esetek, és azok a kismamák, akik fetotoxikus gyógyszereket alkalmaztak.

A kutatás során a spontán abortuszt a terhesség 20. hetét megelőzően spontán abortuszként vagy spontán abortuszhoz vezető eljárásként definiálták, az index dátumát pedig a spontán abortusz naptári dátumaként határozták meg. Esetenként véletlenszerűen választottak ki 10 kontrollszemélyt, akik a terhesség ugyanazon szakaszában jártak, mint a vizsgált alanyok.

Az antibiotikumok hatását a terhesség első napja és az index időpontja között vizsgálták, és összehasonlították a gyógyszereket nem alkalmazó kismamákat azokkal, akik penicillineket vagy cefalosporinokat használtak. Az antibiotikumok típusát külön vizsgálták ugyanazon csoportok bevonásával.

A kutatók a potenciális zavaró tényezők kiszűrése után megállapították, hogy az azitromicin, a klaritromicin, a metronidazol, a szulfonamidok, a tetraciklinek és a kinolonok alkalmazása a spontán abortusz fokozott kockázatával jár. Ugyanilyen eredményeket találtak, amikor penicillineket vagy cefalosporinokat vizsgáltak hasonló szempontok alapján.

A vizsgálat kimutatta, hogy korai terhesség alatt a makrolidek (az eritromicin kivételével), a kinolonok, a tetraciklinek, a szulfonamidok és a metronidazol alkalmazása spontán abortuszhoz vezethet.

A vizsgálat eredményei hasznosak lehetnek a döntéshozók számára a terhesség alatti fertőzések kezelésére vonatkozó iránymutatások átgondolásában.

Forrás: www.cmaj.ca
http://www.cmaj.ca/content/189/17/E625