Nukleáris medicina: a pénz csak növelte az ellátottság egyenetlenségét

Egészségpolitikai stratégia hiányában az uniós források tovább növelték a nukleáris medicina országon belüli ellátottságának egyenetlenségét.

Piaci elemzések szerint 2017-ben világszerte közel 66 millió nukleáris medicina eljárást (vizsgálatokat és kezeléseket) terveznek, beleértve a SPECT/CT, PET/CT és PET/MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, radionuklid terápiát és a brachyterápiás kezeléseket.

Az eljárások több mint kétharmadát SPECT/CT vel (gamma-sugárzó radionuklidok) végzik, míg a pozitron-emittekkel zajló vizsgálatok száma valamivel meghaladja a 20%-ot Eszerint a képalkotó diagnosztika összességében az eljárások 89%-át teszi ki. A maradék 11% radiogyógyszerekkel végrehajtott, valamint  brachyterápia  kezelést  jelent. Magyarországon azonban nem így áll a helyzet.

A Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság XX. jubileumi kongresszusának megnyitóján a szakma összetartásáról esett szó. A több napos szakmai eseményre közel négyszázan jelentkeztek, ami azt jelzi: sokan tartják fontosnak az orvostudomány e szegmensét.

Ami a hazai helyzetet illeti, Szilvási István professzor szerint meglehetősen vegyes a kép. A szakmai kollégium nukleáris medicina tagozatának vezetője szerint e terület műszerezettsége még az ország tényleges lehetőségeihez képest is jelentősen elmaradott. Hasonló képet mutat a szakember-ellátottság.

Magyarországon összesen 33 olyan munkahely van, ahol nukleáris medicinát folytatnak, közülük nyolc helyen nincs főállású orvos: másod- és mellékállásban végzik a vizsgálatokat. A többletmunka szinte mindenkire jellemző, Budapesten például 27 főállású szakorvos dolgozik, közülük 23-an vállalnak mellékállást. Hiányzik a középgeneráció, s még ennél is rosszabb a helyzet a szakdolgozókat illetően. A fiatalok mintha a korábbi évekhez képest jobban érdeklődnének e szakma iránt, ám ez a jónak ígérkező tendencia megtörik, ha elmaradott laboratóriumokba, öreg gépparkkal kell dolgozniuk. S mivel a PET világszerte terjedőben, könnyen találnak munkát maguknak külföldön. A nukleáris medicinát kivették a hiányszakmák közül, miközben Budapesten jelenleg mindössze két rezidens van.  

Magyarországon a korszerűnek mondott, de nem a luxus PET/CT, PET/MR és SPECT/CT részaránya a teljes hazai nukleáris medicinán belül 17-18, míg Európában 70%. Mivel az egészségügyre jutó uniós források elosztása és felhasználása nem egységes egészségpolitikai stratégia mentén történt, így a beáramlott pénz paradox módon tovább növelte e szakterületen az egyenetlenségeket.

A finanszírozás problémái, s az ebből adódó következmények is belesimulnak a hazai egészségügy általános gyakorlatába. Vagyis gazdasági kényszerből azokra a vizsgálatokra fókuszálnak, amelyek finanszírozása jobb, így elvégzésükkel nem az adott intézmény adósságállományát növelik. A tagozat elnöke szerint elengedhetetlen a kód- és pontrevízió, s a szakmai irányelvek lefektetése.

Nálunk 120-130 ezerre tehető évente a vizsgálatok száma, Csehországban 200-220 ezer, több és jobb a gép áll a szakemberek rendelkezésére, a finanszírozási különbségekről már nem is szólva.

Forrás: medicalonline.hu
http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/nuklearis_medicina__a_penz_csak_novelte_az_inhomogenitast